Két kerületben is ingatlanadó bevezetésével próbálkozik a balliberális vezetésű önkormányzat. A VII. kerületben Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere bevezeti a közterhet, erről Radics Béla fideszes képviselő számolt be a közösségi médiában. Szerinte Niedermüller húzása egészen példátlan, „a legelvetemültebb tiszás elképzelések között szereplő brutális ingatlanadó elképzelést valósítja meg”. Radics szerint Niedermüller már tönkrevágta a VII. kerületet, de úgy tűnik, tudja még fokozni a bulinegyed lakóinak sanyargatását.
A baloldal ismét a lakástulajdonosokat, a családokat sarcolná meg, miközben a magyar kormány otthonteremtési programmal, 3 százalékos fix lakáshitellel és adócsökkentésekkel segíti a magyar embereket. Tehát a magyar kormány ad, a baloldal elvesz
— fogalmazott Radics.
Szintén a Demokratikus Koalíció egyik politikusa, Szaniszló Sándor által vezetett XVIII. kerületben kiterjesztenék az építményadót januártól minden olyan épületre, amelyben vállalkozás székhelye vagy telephelye hatósági nyilvántartásba van bejegyezve. A javaslat szerint azok is adózni fognak, akik csak bérbe adják ingatlanjukat, illetve akiknek 1500 négyzetméternél nagyobb telken fekszik a házuk.
Adóemelésben gondolkoznak a kerületek
A régi adók megemelése és az újak kiszabása beleillik a tavaly év végén kezdődött trendbe. Akkor 2025 januárjától a II. kerületben az építményadó 1900 forintról 2300 forintra nőtt (+21 százalék). A kommunális adó mértékét pedig ugyan nem változtatták (ez az ingatlan méretétől függően, sávosan évi 9–16–25 ezer forint lehet), de új kategóriaként megjelentek a 150 négyzetméter fölötti ingatlanok, amelyekre évi 35 ezer forintot kell fizetni.
A józsefvárosi önkormányzat idén januártól minden kategória esetében egységes, 37 százalékos építményadó-emelés mellett döntött, ugyanakkor itt a lakosok (ha nincs az ingatlan címére bejegyzett vállalkozás) mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. A módosítások összesen 6500 adózót érintenek, azaz a kerületiek kevesebb mint 10 százaléka érintett.
