Óriási tétje van a SZEF tegnap kezdődött kongresszusának, igaz, a konföderáció sorsát meghatározó elnökválasztás június 8-án lesz. Mivel a SZEF nyolcszázezer közszolgát képvisel, és negyedmillió tagot számlál, felfokozott várakozás és találgatás övezi a kérdést: ki lesz és milyen stratégiát képvisel majd Magyarország legnagyobb szakszervezeti szövetségének új vezetője?
A négy jelölt egyike Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének vezetője, akinek személye állítólag erősen megosztja a SZEF tagszervezeteit. Egyes információk szerint több szervezet kilépne a szövetségből, ha a konfrontatív, öntörvényű Cser kapná a legtöbb szavazatot. Az indulók között van továbbá Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, Lázár András, a Postai és Hírközlési Szakszervezetek Szövetségének vezetője, illetve Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Varga megítélését az teszi felemássá, hogy testvére és fia szocialista országgyűlési képviselő, utóbbi a Fiatal Baloldal elnöke is egyben. A kongresszuson tegnap elfogadott beszámoló alapján egy dolog biztos: a konföderáció az utóbbi négy évet tartja tizenhét éves fennállása legnehezebb időszakának. – Ezen belül az előző két év eseményei, a megszorító intézkedések, a konvergenciaprogram, az elbocsátások duplán, azaz magánemberként és közalkalmazottként is sújtották képviseltjeinket – fogalmazott Szabó Endre. A távozó elnök elismerte, a mára kialakult helyzet rákényszeríti a SZEF-et, hogy a jövőben markánsabban jelenítse meg akaratát.
– Nem kerestem senkit, és engem sem kerestek meg – mondta a búcsúzó elnök azon felvetésünkre, hogy Sándor László, Vadász János, Wittich Tamás volt szakszervezeti elnökök példáját követve esetleg kormányzati szerepet vállal.

Menczer Tamás: Elfogtam egy levelet!