Érdekesség, hogy az egyházjog és a középkori egyháztörténet világhírű tudorát, Erdő Péter bíborost, érseket a Filozófiai és Történettudományok Osztálya a legmagasabb szavazataránnyal választotta jelöltjének. A konszenzus, mondhatni eredendő volt, hiszen a bíboros egyik ajánlója a baloldaliságáról is ismert Glatz Ferenc történész, korábbi MTA-elnök volt. Ezzel sok évtizedes „hagyomány” törik meg, hiszen a kommunista rezsimben nem lehetett teológus vagy klerikális tagja az Akadémiának. A háború előtt viszont ez természetes volt: például egykor Prohászka Ottokár püspököt is a magyar akadémikusok sorában találhattuk. Egyik laptársunk napokkal ezelőtt azt állította, bizonyos kutatók nem tartják elegánsnak, hogy Erdő Péter máris akadémikusjelölt, holott még „csak” 2003-ban lett akadémiai doktor. A jogszabály azonban lehetővé teszi, hogy akár már az MTA doktori fokozat megszerzése után egy évvel megpályázhassa valaki a levelező tagságot. Ismeretes egyébként, hogy a magyar katolikus főpásztor a Vatikánban, illetve a bíborosok között az egyik legmérvadóbb szavú kánonjogász.
A 177. akadémiai közgyűlés mai tagválasztásának egyik színfoltja lesz, hogy R. Várkonyi Ágnes történész, a XVI–XVII. századnak, illetve a XVIII. elejének a legtekintélyesebb szakértője, e korszak nagy összefüggéseinek feltárója, Rákóczi-kutató 79 évesen szintén elnyeri a levelező tagságot. R. Várkonyiról a HVG azt írta, ezúttal sem jut be – legalább négyszer már jelölték őt –, mi azonban más orgánumokkal együtt, okkal a biztos befutók között említhetjük a nevét. Szinte bizonyos ugyanis, hogy a közgyűlés nem szavaz valakinek a tagsága ellen, ha az érintett akadémiai osztály már megszavazta őt. Márpedig R. Várkonyi Ágnest a szakterület akadémikus tagjai harmadik helyen szavazták meg, és az adott osztálynak éppen három bejutó helye van. Biztos információnk szerint az elnökség sem kíván változtatni az említett rangsoron.
Némelyek egyébként azon az alapon próbálták a már legalább négy korábbi alkalommal jelölt történészt elütni a bekerüléstől, hogy egy korábbi elnökségi határozat a 70. évet jelöli ki felső korhatárként, ameddig levelező taggá lehet valakit választani. A törvény azonban mindmáig „felesel” ezzel a határozattal, a döntnökök többsége pedig értesülésünk szerint úgy gondolta: R. Várkonyi Ágnes esetében történelmi jóvátételre van szükség. Hiszen vonalas szakmabeliek évtizedekig háttérbe szorították, miközben a brit Royal Historical Societynek már rég levelező tagja. A HVG legutóbbi száma mellesleg tényként közli, hogy a Kosáry Domokos, Glatz Ferenc (volt akadémiai elnökök) nevével fémjelezhető „tábor” nem támogatta R. Várkonyit. Méghozzá mintegy gátolni próbálván a Várkonyit ajánló Szabad György történész (és korábbi MDF-es parlamenti elnök) és a hozzá hasonlóan gondolkodók szándékait.
Nem árt tudni: a kezdetektől, 1825 óta először levelező taggá választják az akadémikust, és rendszerint hat év múlva lép át ebből a kategóriából a rendes tagságba, miután akkor már szinte automatizmussal választják azzá.
A tagválasztó közgyűlést beharangozó sajtóhíradások némelyike az Akadémia korfáját elaggottnak nevezi, és sajnálkozik, hogy a levelező tagok között is szép számmal vannak nyugdíjkorhatár felettiek. Tudvalevő azonban, hogy mindenütt a világon az idősebb nemzedékek képviselik a többséget a tudományos akadémiákon. A most beválasztandók között két negyven év alatti személy is található, a legfiatalabb, Nusser Zoltán neurobiológus, mindössze 38 esztendős. Ugyanakkor vannak még olyanok is a testületben, akik többek szerint pusztán MSZMP-s párthűségük okán, nem pedig tudományos munkásságuk során, illetve munkásőrtisztként szerzett kiemelkedő érdemeik alapján foglalnak helyet ma is az Akadémiában, élvezve a több százezer forintos apanázst. Tény az is viszont, hogy az utóbbi 16 évben az Akadémia 76 százaléka kicserélődött. Vizi E. Szilveszter jelenlegi elnöknek köszönhetően már a három évvel ezelőtti tagválasztás előtt is kötelezően került az internetre és a Magyar Tudomány folyóiratba, s vált ezáltal megismerhetővé a tagjelöltek tudományos munkássága, publikációinak ismertetőjegyei, az illető idézettsége, közéleti és tudománypolitikai tevékenysége, illetve az, hogy kik voltak az ajánlói.
origo.hu
A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU
