Adóprésben az ország

Az új uniós tagállamok közül – Szlovénia kivételével – nálunk a legmagasabbak az adóterhek, a munkára rakódó terhekben pedig jóval az uniós átlag felett állunk – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb jelentéséből. Az Eurostat egyúttal cáfolja a kormányfő által közölt korábbi adatokat: az uniós számok ugyanis magasabb adóterhet regisztrálnak, mint amiről Gyurcsány Ferenc beszél.

Magyarországon szorít a legjobban az adóprés az újonnan csatlakozott uniós tagországok közül: az adóelvonás mértékét tekintve az élmezőnyben vagyunk. A hazai munkabérekre rakódó 40,5 százalékos adó- és járulékteher az összes EU-tagország átlagát is jóval túlszárnyalja az unió statisztikai hivatalának legfrissebb elemzése szerint. Az Eurostat adatsora rávilágít, hogy – Szlovéniát nem számítva – hazánkban kell a legkeményebben adózni a 12 újonnan csatlakozott uniós tagállam közül: a bruttó hazai össztermék 38,5 százalékát vonja el az állam különböző adók formájában. Nem ez az első eset, hogy az Eurostat és a hazai hivatalos adatok között eltérés mutatkozik.
*
Gyurcsány Ferenc június 13-án a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásában 2004-re 37,5, 2005-re pedig 37,2 százalékos elvonással kalkulált. Ugyanezek a számok az EU statisztikai hivatalának elemzésében több mint egy százalékponttal magasabbak. A jelentés szerint az összes tagország közül Romániában, Szlovákiában, Lettországban és Litvániában kell a legkevesebb adót fizetni, ami különösen szerencsétlen pozícióba juttatja hazánkat, hiszen két szomszédos regionális versenytársunk esetében az elvonás mértéke tíz százalékponttal kevesebb.
A legnagyobb adócsökkentés a szomszédos Szlovákiában és Észtországban következett be az utóbbi tíz esztendőben, míg az eredetileg alacsonynak számító adóprésen a legtöbbet Máltán és Cipruson húztak, bár az értékek még így is az uniós átlag alatt maradtak. A legtöbb adót ugyanakkor a tehetős államokban, Svédországban, Dániában, Belgiumban és Finnországban fizetik, az első két ország esetében több mint 50 százalékos aránnyal. Az Eurostat hangsúlyozza, hogy a legtöbb uniós országra vonatkozó, 2000-ben kezdődött általános adócsökkentési tendencia 2005-ben megtorpant.
Adónemenként három fő kategóriában közölt adatokat az Eurostat. A fogyasztás, a munkabérek és a tőke után fizetendő adók közül a legnagyobb részt a munkabérek teszik ki 36 százalékos átlagos uniós aránnyal, ezt követik a tőkét terhelő elvonások 27, illetve az áruforgalmi adók 22 százalékkal. Az új tagállamok közül a legmagasabb munkabér utáni adót és járulékot Csehországban és Magyarországon kell fizetni, a legkisebb teher a máltai és ciprusi munkavállalókat sújtja. A személyi jövedelemadó (szja) legfelső sávjában hazánkban a legmagasabb az adókulcs 36 százalékkal, a legalacsonyabb szint két szomszédos országban van: Szlovákiában mindössze 19 százalékot, Romániában pedig csak 16 százalékot vesz el az állam. A fogyasztási adók tekintetében a legkedvezőbb a helyzet Bulgáriában és Romániában, míg a tőke utáni elvonás a három balti országban a legkisebb mértékű.
– Célszerű összevetni a adóterhekről és a gazdasági növekedésről szóló adatsorokat – fogalmazott lapunknak Cséfalvay Zoltán közgazdászprofesszor. Hangsúlyozta: az új tagországok közül nálunk a leglassúbb a GDP növekedése, miközben a magas adókulcsok tekintetében az élmezőnyben vagyunk. Az egyetemi tanár úgy véli, mindez cáfolja azt a kormányzati feltevést, miszerint alacsonyabb adókulcsokkal nem lehetne elősegíteni a gazdaság fejlődését. Példaként a szakember a balti országokat és Szlovákiát hozta fel, ahol az alacsony állami elvonás mellett rekordmértékű GDP-növekedés regisztrálható.
– Megsínyli az ország a magas adókat, hátráltatja a gazdaság kifehérítését: sok forrást von el, magas a központi újraelosztás mértéke, ugyanakkor az állam rossz szolgáltatásokat nyújt, és kiszámíthatatlanul változik – mondta Cséfalvay.