Népszavazás kérdőjelekkel

További súlyos kérdések várnak válaszra azt követően is, hogy az Országos Választási Bizottság hétfőn hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj ügyében. Jelenleg csak az látszik bizonyosnak, hogy a Fidesz és a KDNP hat kérdést tenne fel. Szeptemberben kezdenék meg a szükséges 200-200 ezer aláírás összegyűjtését. A kampányt télen tartanák, a voksolás pedig tavasszal történne.

Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a két ellenzéki párt beadja-e ismét hitelesítésre a március 9-én jogerősen jóváhagyott három kérdést. Hírek szerint igen erre a válasz. Az egészségügyi intézmények önkormányzati és állami tulajdona, a patikaszerek gyógyszertári árusítása és a földvásárlás kérdéseihez ugyanis négy hónapon belül, ami július 9-én lejár, nem lehet összegyűjteni a támogató aláírásokat. Ahhoz, hogy ez a három kérdés a most jóváhagyottakkal együtt kerülhessen a szavazók elé, az Országos Választási Bizottságnak (OVB) újból döntenie kell róluk. Elképzelhető az is, hogy kifogás révén mindegyik ismét az Alkotmánybíróság (AB) elé kerül. A tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj ügyében hétfőn kihirdetett OVB-döntések várhatóan szintén eljutnak az Alkotmánybírósághoz. Arra ugyanis még nem volt példa, hogy népszavazási ügyekben valaki ne fordult volna a bírói testülethez. A hat kérdés aláírásgyűjtő ívei ősszel állhatnak készen arra, hogy négy hónapon belül a választópolgárok azokat támogató aláírásukkal lássák el.
Még nem dőlt el, lesz-e hetedik kérdés is: támogatja-e a Fidesz két magánszemély kezdeményezését, amelyről kedden jogerősen határozott az Alkotmánybíróság? A jóváhagyott szöveg a következő: „Egyetért-e ön azzal, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat gazdasági társasággá történő átalakítását követően ne lehessen privatizálni, hanem maradjon állami tulajdonban?” A bírói határozat indoklása szerint a kérdés egyértelmű: arra csak akkor lehet és kell válaszolni, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gazdasági társasággá alakul át.
Nem tudni azonban, hogy mik a kormánytöbbség tervei. Az eddigi nyilatkozatokból nem lehet pontosan megítélni, milyen jogi konstrukcióról állapodott meg a két kormánypárt, s egyáltalán eljutottak-e bármiféle konkrét jogi megoldásig. Mostanáig csupán arról beszéltek, hogy öt–hét pénztár jönne létre. Ezeket később regionális szervezetekké alakítanák át. Az OEP ezt követően szűnne meg. A magántulajdonosok tőkeemeléssel 49 százalékban részesülhetnének a vagyonból. A hasznot az első időkben osztalék formájában nem vehetnék fel, hanem azt lehetőleg vissza kellene forgatniuk a vállalkozásba.
A homályos utalásokból tehát nem derül ki, hogy – kiindulópontként – az OEP átalakulna-e gazdasági társasággá, s annak vagyonát osztanák-e szét a hét új szervezet között. S vajon ezt mint állami eszközt egészítené-e ki a belépő magántársaságok 49 százalékban végrehajtott tőkeemelése. A logikus megoldás ez lenne, hiszen az államnak mindenképpen produkálnia kell valamilyen formában az 51 százalékot. Nullaforintnyi állami alaptőkéhez képest ugyanis nem szállhatna be 49 százalékkal a magánszféra. A magántulajdonosok 49 százalékos részesedési aránya természetesen – egyetlen paragrafus megváltoztatásával – többségi tulajdonná alakulhatna át. Az OEP utólagos megszüntetését ebben a konstrukcióban lehetne a társasági jog általános szabályai szerint elképzelni. Ha pedig osztalékról beszélünk – amelyet persze eleinte nem lehetne kivenni –, akkor az OEP-nek részvénytársasággá kellene átalakulnia. A jelenlegi hazai szabályozás szerint ugyanis pénzintézet – bank és biztosító – csak részvénytársasági formában működhet. Az AB által már jóváhagyott, referendumra bocsátható kérdés ezt a verziót torpedózhatná meg.
Az állami vagyonról ma ugyanakkor speciális szabályok is rendelkeznek. Ebből következően a kormányzat akár a működési jog átadásával, koncessziós formában is értékesítheti jogait. Nem biztos, hogy a népszavazásra bocsátható kérdés ezt a megoldást meghiúsíthatná. Mivel jelenleg nem tudható, hogy a kormánytöbbség valójában mit tervez, megítélhetetlen, érdemes-e a hitelesített szöveget hetedik kérdésként feltenni. Az ugyanis esetleg csak zavart okozna, mert az állampolgárok azt hihetnék, hogy voksukkal mindenképpen állami, nemzeti tulajdonban tarthatják az egészségbiztosítást.
Az Alkotmánybíróság még nem tárgyalta a két magánszemély másik kérdését, amelyet az OVB április 18-án, az előbbihez hasonlóan szintén jóváhagyott. Ez arra kért (volna) választ: akarják-e a választópolgárok, hogy versengő magáncégek ne vehessenek részt az egészségbiztosításban. A kezdeményezés útját állhatta volna a magánosítás minden változatának. Úgy tudjuk, ebben az ügyben csak ősszel határoznak a bírák.