Nyírderzs görög katolikus temploma

R E J T Ő Z K Ö D Ő M A G Y A R O R S Z Á G

Sorozatunk múlt heti cikke egy – a zömmel református lakosságú – Északkelet-Magyarországon ritkának számító római katolikus egyházról, a nyírbélteki Szent Márton-templomról szólt. Ezúttal a Nyírségben és Szatmár-Beregben szép számban élő görög katolikusok egyik középkori eredetű istenházát mutatjuk be.
A hatszáz lakosú Nyírderzs Nyírbátortól tíz kilométerre északra fekszik. Településszerkezete a középkor óta mit sem változott: egy 1378-ban kelt birtokleírás szerint a falunak nyolc utcája volt, Nyírderzs két hosszú utcájából ma is hat keresztutca nyílik. Az 1267-ben – Dersy alakban – először említett község nevét az akadémiai helységnévszótár szláv eredetűnek véli, okkal kérdezhetnénk azonban, hogy az 1343-ban Ders formában felbukkanó Tiszaderzs, illetve az 1332–37. évi tizedjegyzékekben szerepelő Székelyderzs – amely „de Ers” formában íródott – vajon szintén szláv eredetű-e. Aligha.
A település középkori földesurai között a Vay és a Báthory családok tagjait találjuk. Templomát és plébánosát viszonylag későn, 1519-ben említi oklevél, az 1748-ban és a rá következő évben felvett egyház-látogatási jegyzőkönyv (canonica visitatio) középkori eredetűnek írja az épületet, pontosabb kormeghatározás nélkül. Szentélye szabályszerűen gót stílusú: tengelye kelet felé mutat, két boltszakaszra oszlik, a hajónál keskenyebb – attól diadalív választja el –, apszisa a nyolcszög három oldalával zárul. Egykori csúcsíves, bordás boltozatára csak a külső támpillérek utalnak, a fiókos dongaboltozat későbbi átépítés műve. A műemlék legfrissebb ismertetője a XV. századra keltezi az építését, egy történeti adat azonban ennél jobban megközelítheti az építkezés dátumát. Derzs birtokosai 1403-ban belekeveredtek a Zsigmond király (1387–1437) ellen szervezett nemesi összeesküvésbe. Szerepük csak 1411-re tisztázódott véglegesen, amikor az uralkodótól kegyelmet nyertek és adományt kaptak. Bizonyára ebből a donációból épült a templom új szentélye az 1410-es években, amint a közeli Nyírmeggyesen és Nyíregyházán is ebben az évtizedben folytak a gótikus templombővítések. Ami pedig a derzsi egyház hajóját illeti: a külső sarkoknál jól látható a legutóbbi renováláskor felszínre került téglafalazás, ami az épület román kori, minden bizonnyal XIII. századi eredetéről tanúskodik.
Nem tudni pontosan, mikor bontották le a szentély északi oldalához csatlakozó sekrestyét, s melyik évben emelték a nyugati homlokzat elé kilépő kétemeletes harangtornyot. Az utóbbi órapárkányának és toronysisakjának tiszta barokk stílusa a templombelső ismert dátumú, 1796. évi renoválásával azonos időre teszi az építkezést. Nyírderzs földesurai épp akkoriban telepítettek a faluba görög katolikus vallású, főleg rutén nemzetiségű jobbágyokat a megfogyatkozott lakosság pótlására, és adták át használatukra a falu öreg plébániai egyházát. A XVIII. század végén készült a gazdagon faragott, aranyozott főoltár is.