Puskák után

K Ö N Y V E S H Á Z

Stefka István
2007. 06. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megszaporodtak a közszereplők sajtóperei a rendszerváltás után. Politikusok, sztárok vonták felelősségre a sajtóorgánumokat, de egyre gyakoribbá vált az is, hogy újságírók fordultak igazukért a bírósághoz. Tattay Levente jogászprofesszor nemrég megjelent dokumentumválogatása történetében vizsgálja a magyarországi sajtópereket.
A könyv egyik izgalmas fejezete a közszereplők alkotmányos jogainak ütközését vizsgálja. Miközben az alkotmány deklarálja a sajtószabadságnak, a véleménynyilvánítás szabadságának avagy a közérdekű adatok megismerésének jogát, ugyanez az alkotmány kimondja a magántitokról és személyes adatok védelméről szóló, valamint a jó hírnévhez való jogot is. Ez az érdekütközés indított el számos sajtópert, amelynek kimenetele a mai napig többesélyes. Meg kell jegyeznünk, a törvények különböző értelmezése miatt többször marasztaltak el újságírót a bíróságok, mint politikust vagy a politika hatókörében tevékenykedő köztisztviselőt, netán független vállalkozót.
Külön fejezetet szentel a jogászprofesszor a politikusok sajtószerepléseinek. Idézi Kádár János beszédét, amelyet 1957-ben mondott el az MSZMP-kb egyik ülésén: „A Népszabadság pártunk lapja, rögtön a puskák után következik.” A sajtó hatalmáról Tattay Levente elítélendő példaként hozza fel azt az esetet, amikor az egyik kereskedelmi televíziós csatorna műsorában Frei Tamás riporter durván megtámadta Orbán Viktort. A sztárriporter egy moszkvai kisembert szerződtetett 2001-ben, hogy bérgyilkosnak adja ki magát a hüledező magyar tévénézők előtt. Frei arról faggatta az álbérgyilkost, vajon mennyiért tenné el láb alól Orbán Viktort, a Magyar Köztársaság miniszterelnökét. A közfelháborodás miatt a televíziós csatorna azonnal eltávolította Freit, és jelentős büntetést fizetett. Ugyanakkor pert indított az általa szigorúnak tartott döntés ellen. Végül is a jogerős ítélet mellőzte a műsor-szolgáltatási jogosultság felfüggesztését.
Tattay Levente megemlíti könyvében Papp Lajos szívsebészt, akit a SOTE-n keményen támadtak 1993-ban, a baloldali lapok több cikket is írtak róla, végül az országos hírű, jó nevű professzort elmozdították állásából. Papp Lajos megnyerte a személyiséghez fűződő jogai megsértése miatt indított pert. A szerző hangsúlyozza, hogy a sajtóban egyes politikus személyiségek sorozatos, konzekvens támadása politikai fegyver, amelyet pártok, politikai mozgalmak, kormányok a legfontosabbnak tartanak a politikai hatalom megszerzéséért, megtartásáért vívott harcban. Több ügyben precedensértékű ítéletek születtek, amelyek a jogalkalmazás szempontjából elvi jelentőséggel bírtak. A jogászprofesszor részletesen tárgyalja például Eörsi Mátyás büntetőügyét, Boross Péter személyiségi ügyeit, a Pallag–Pintér ügyet, Mécs Imre rágalmazási vagy Kósa Lajos kártérítési perét.
(Tattay Levente: A közszereplők személyiségi jogai. Dialóg Campus Kiadó, 2007. Ára: 3980 forint)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.