Varsó nem tett engedményt

Hosszú, éles viták és több tárgyalási forduló után sem értek el kompromisszumot az résztvevők az EU-csúcskonferencia második napján Brüsszelben, ahol Varsó mindvégig kitartott korábban kialakított álláspontja mellett az unió döntéshozatali rendszerét illetően.

Bár diplomáciai források korábban azt közölték, létrejött egy előzetes kompromisszum Angela Merkel német kancellár és Lech Kaczynski lengyel államfő között, ezt Varsóban egy ezután összehívott kormánytanácskozáson cáfolta Andrzej Sados külpolitikai főtanácsadó. Jaroslaw Kaczynski kormányfő élő televízióadásban azt mondta, Lengyelország kész kompromisszumot kötni, de „nem engedhet állandóan”. A miniszterelnök kétségbe vonta, hogy végül megszületik a kompromisszum a csúcson. Varsó szeretné, ha az új döntéshozatali rendszer csak 2020-ban lépne életbe. A Brüsszelben a lengyeleknek átadott legutolsó német javaslat különböző kompenzációkat ígért Varsónak, ha elfogadja az új szavazati rendszert. Ezek között szerepel, hogy a döntések megakadályozásához szükséges kisebbség négy helyett öt ország lenne, az unió emellett garanciákat vállalna Lengyelország energiabiztonságára is.
Korábban a lengyel miniszterelnök azt mondta, Varsó a II. világháborúban elszenvedett vérveszteség miatt követel magának nagyobb szavazati súlyt a döntéshozatalban. Kijelentését Németországban mindenhol egyhangúlag elítélték.
Hasonló visszatetszéssel fogadták az unióban, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök elérte, az új szerződés szövegéből kihagyják a szabadpiaci verseny sérthetetlenségére vonatkozó kitételt. Az Európai Bizottság tegnap figyelmeztette a tagállamokat, hogy az új szerződés nem léphet vissza az EU olyan alapvető célkitűzéseiben, mint a szabadpiaci politika. A versenykorlátozást lehetővé tevő változás miatt Tony Blair brit miniszterelnök magyarázatot kért Sarkozytől. José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök és Sarkozy később megállapodott egy olyan szövegváltozatról, amely szabad verseny tekintetében nem csorbítja Brüsszel jogait. Nagy-Britannia ugyanakkor jelezte, nem hajlandó elmozdulni álláspontjáról abban a négy kulcsfontosságú kérdésben, amelyet korábban megjelölt. London nem hajlandó lemondani szuverenitásáról a külpolitikáját, igazságügyi, az adózási és társadalombiztosítási rendszerét illető kérdésekben, és elutasítja az EU alapjogi chartáját is.
Egyhangú egyetértés a 27 tagállam között csak az EU külügyminiszteri posztja körül alakult ki. A megállapodás szerint a tisztség viselőjét a mostani tervezet szövegétől eltérően az EU főképviselőjének hívnák – ugyanúgy, mint eddig.