Bár a jelenlegi csődtörvény nemrég az ötödik széles körű átalakításon esett túl, és legalább ötven kisebb-nagyobb módosítást ért meg, még mindig zűrzavaros viszonyok között szűnik meg a magyar vállalkozások túlnyomó része – közölte lapunk kérdésére Erdős Károly, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) főtitkára, aki szerint a jogszabály folyamatos mutálását már-már lehetetlen figyelemmel kísérni. Új szabályozásra ugyanakkor égető szükség van, megérett a helyzet egy teljesen új csődtörvény megalkotására, tette hozzá. Ebbe az irányba mutat az is, hogy az idén tovább, sőt a korábbinál gyorsabb ütemben nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma. Június végén a folyamatban lévő felszámolások mennyisége 20 814 volt, míg a végelszámolásoké 12 618.
*
Ezek önmagukban is kirívó számok, ám komoly aggályokra ad okot, hogy idén korábban soha nem látott mértékű volt az eljárások számának emelkedése. Az is a helyzet romlására utal, hogy a működő egységek továbbélését biztosítani hivatott, valódi csődeljárások száma nevetségesen alacsony maradt: tavaly összesen nyolc ilyen eljárást folytattak le, idén pedig a FOÉ-nak egyelőre egy csődeljárásról van tudomása.
Hasonló kép bontakozik ki a Coface Hungary minapi elemzéséből is, amelyből kitűnik: az újonnan indított végelszámolások mennyisége idén 64 százalékkal növekedett. Ez azért rossz jel – hívta fel a figyelmet a cég –, mert a felszámolással szemben a végelszámolást a cég ügyvezetője végzi, így tág tere nyílik a vagyon átmentésének. A tanulmány szerint a leginkább kockázatos ágazat továbbra is az építőipar, valamint a kis- és nagykereskedelem. Az építőiparban például a csődhányad – a létező és fizetésképtelenségi eljárás alá került cégek hányadosa – egy év alatt 2,71 százalékról 3,29 százalékra emelkedett. Így a tavalyi első fél év végi 1239-ről 1532-re nőtt a fizetésképtelen építőipari társaságok száma.
A szakemberek véleménye világos: mivel a csődtörvény nem régi módosításinak túlnyomó része csak ezeket a csődeljárásokat érinti, egyelőre nem számíthatunk a helyzet javulására. Intő jel az is, hogy a környező országok már mind lecserélték a másfél-két évtizedes, a cégek megszűnését szabályozó törvényeket, és azokban érvényesítették az új uniós követelményeket is. – Többek között ugyanis külön figyelmet kellene fordítani a határokon átnyúló ügyek rendezésére – mutatott rá Erdős Károly. – Egy új csődtörvény megalkotását a kormány már 2004-re megígérte, a fizetésképtelenségi eljárások 80–90 százaléka azonban még ma is lecsupaszított, kiürített cégek ellen folyik, vagyis remény sincs a jogos igények kielégítésére – tette hozzá a FOE főtitkára. A szervezet ezért jelenleg koordinációs szerepet vállal az új csődtörvény előkészítésében: egyeztetnek a témában érdekelt felekkel, és a javaslatokat ősszel benyújtják az illetékes minisztériumoknak is. – Az új szabályozás jövőre el is készülhetne, ám sajnos arra is bőven van esély, hogy ebben a kormányzati ciklusban sem érünk el érdemi előrelépést – fogalmazott Erdős Károly.
A felszámolók javasolják többek között a bírósági eljárások gyorsítását, valamint azt is, hogy az életképes cégek kapjanak fizetési moratóriumot. Filip György, a FOE elnökhelyettese szerint fontos az is, hogy az eljárások időben – még a vagyon és az iratok eltűnése előtt – induljanak meg, valamint hogy a biztosítékkal rendelkező hitelezők mellett jusson fedezet a további jogos igények kielégítésére is. Jelenleg ugyanis sokszor még a bérekre és a felszámolási költségekre sem jut pénz. A FOE úgy véli, előnyös volna kedvezményes hiteleket kínálni a felszámolásban értékesített vagyontárgyak megvásárlására, és kötelezővé kellene tenni a csődbejelentést. Mindez azért is fontos, mert a privát hitelezők mellett állami, vagyis az adófizetőktől származó milliárdok is eltűnnek a csalárd vállalkozások egyelőre feneketlennek tűnő kútjában.
Grigor Dimitrov
McEnroe a tetőn csüng Wimbledonban, közben Fucsovics miatt ekézik
