Mivel a tavalyi és az idei adó- és járulékemelésekre, illetve a meglódult inflációra a cégek a bruttó bérek emelésével reagáltak, félő volt, hogy ez felborítja az előzetes várakozásokat, s a vártnál erőteljesebb pénzromlási ütem következik be, ami pedig a reálbérekre is negatív hatással lett volna. Ugyanakkor – mondta Barcza György, a K&H elemzője – az e tekintetben legkritikusabb szolgáltatótársaságok a dolgozók elbocsátásával igyekeznek kigazdálkodni a magasabb béreket. Vagyis a másodlagos infláció kialakulásának veszélye csökkent, s ennek nyomán az év második felében az állásukat egyáltalán még megőrző dolgozók reálbérük mérsékeltebb csökkenését érzékelhetik. Barcza szerint az adó- és a járulékemelések miatt a nettó bérek az idén eleve csak minimálisan növekedtek, s az erőteljes pénzromlás következtében a reálkeresetek egyenesen csökkentek. A KSH legutóbbi adatai szerint az előző év azonos időszakához képest a reálkeresetek áprilisban 6,2 százalékkal csökkentek. Mindez olyan körülmények között következett be, hogy a versenyszférában a jelzett időszakban a bruttó bérek 12,2 százalékkal emelkedtek, igaz, a költségvetési intézményekben a növekedés csupán 0,6 százalékos volt. Az elemzők szerint a nyári hónapokban fennmaradhat a 6 százalék feletti reálbércsökkenés, s az infláció mértékének várható visszaesésével a keresetek vásárlóerejének romlása is csökkenhet.
Bohár Dániel
Ezért szerencse, hogy Magyar Péter nincs döntéshozó pozícióban + videó
