Földcsuszamlásszerű győzelemmel őrizheti meg hatalmát a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a vasárnapi előre hozott parlamenti választáson Törökországban. A közvélemény-kutatások 40 százalék körüli eredményt jósolnak Recep Erdogan miniszterelnök újra és újra iszlamista kötődéssel vádolt pártjának. Az AKP így ékesszólóan bizonyíthatja, hogy a szekuláris hadsereg és az ellenzék némileg alábecsülte ellenfelét, amikor tavasszal megakadályozta, hogy Abdullah Gül jelenlegi külügyminisztert államfővé válaszszák meg. A hét végi megméretést is ezért írták ki.
Megfigyelők szerint az AKP esetleges nagyarányú győzelmével kétséges végkimenetele lehet annak, ha az elmúlt évtizedek gyakorlatának megfelelően a hadsereg ismét úgy dönt, hogy fellép az új kormány elnökjelöltje ellen. Hogy Necdet Sezer jelenlegi államfő utódáról a hadseregnek más elképzelései vannak, a Yasar Büyükanit vezette vezérkar ultimátumszerű levélben is jelezte az elnökválasztási fiaskó idején.
Az AKP mellett a tízszázalékos parlamenti küszöböt még a fő vetélytárs, a balközép Republikánus Néppárt és a jobboldali Nemzeti Mozgalom Pártja lépheti át. A választást egyébként egy rég nem tapasztalt helyzet is színezheti, előrejelzések szerint ugyanis több mint egy évtized után ismét lesz kurd- párti képviselő a török parlamentben. A Demokratikus Társadalom Pártja (DTP) 10-20 függetlenként induló jelöltet juttathat az 550 tagú törvényhozásba. Ankara már csak ezért is feszültséggel telt évek elé néz. A törvényhozásban aligha kímélnék például az egyik képviselőjelöltet, Aysel Tuglukot, aki a betiltott Kurd Munkapárt (PKK) bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan egyik védőügyvédje volt.
A kurdok azonban korántsem egyhangúlag állnak ki a DTP mellett. Az utóbbi években – nagyrészt az EU sugallatára – a kormány enyhített a kurdokat övező korlátozásokon, engedélyeztek például kurd nyelvű tévéműsorokat, és gazdasági fejlesztésekbe is kezdtek a kurd többségű területeken. „Nem tudjuk, a DTP ehhez képest mit ígér” – mondja a helyiek egy része. Az viszont egyelőre nem világos, hogyan reagálnának a török hadsereg esetleges beavatkozására Észak-Irakban, ahonnan Ankara gyanúja szerint a PKK négyezer gerillája terrorakciókat szervez török célpontok ellen. Az egyre gyakoribbá váló összetűzések két ország militarizált övezetté váló határvidékén a török hadsereg nemrég 140 ezer fős csapatösszevonást hajtott végre.
Ha nem elég retró a Suzuki, a DAMD még retróbbá teszi
