Eszerint a júniusban mért 8,5 százalékos (a KSH szerint 8,6 százalékos) hazai infláció az uniós átlag négyszeresére rúg. A gyors pénzromlás mögött a hatósági árak és az áfa növekedése, illetve az adóemelések állnak.
Júniusban – éves szinten – Magyarországon és Lettországban növekedtek a leggyorsabban az árak, 8,5, illetve 8,9 százalékkal – olvasható az Európai Unió statisztikai hivatalának tegnap megjelent közleményében. Makrogazdasági szempontból azonban a két ország közötti alapvető különbség az, hogy míg a hazai inflációs ráta az új EU-tagországok legalacsonyabb GDP-növekedésével párosul, addig Lettországban a gazdasági bővülés két számjegyű, és az infláció mértékét elsősorban a lakossági fogyasztás iramának meglódulása serkenti.
*
Szakértők szerint a – májusban még az Európai Unióban legroszszabbnak számító – hazai inflációt ugyan szerény mértékkel előzte meg most Lettország, de a balti állam sokkal jobb foglalkoztatási és államháztartási adatokkal rendelkezik, mint Magyarország. A hazai pénzromlási ütem immár közel négyszerese az EU-tagországok átlagának: a legjobb mutatókkal Málta, Finnország, Franciaország és Svédország dicsekedhet – valamennyi államban 1,5 százalék alatti az infláció.
– A júniusi hazai árszínvonalat a hirtelen megemelkedett energiaárak húzták fel, amit kiegészített a viszonylag magas bérkiáramlás is – fogalmazott lapunknak Barcza György, a K&H Bank elemzője, aki szerint az élelmiszerárak emelkedése ezúttal másodlagos fontosságú. A Takarékbank elemzői szerint a kiugróan magas pénzromlás a gáz- és villamos energia mellett további kormányzati intézkedéseknek is köszönhető, amelyek közül a széles termékkört érintő áfaemelések és a jövedéki adó növelése hatottak negatívan az inflációra. Tavaly júniushoz viszonyítva a háztartási energia 32 százalékkal drágult, az élelmiszerek – főleg a kenyér és a hús – ára 10,6 százalékkal emelkedett, miközben a szolgáltatások 8,4 százalékkal kerülnek többe. Ezen belül a csatornadíj, a szemétszállítás és a vízdíj esetében is jóval a 8,5 százalékra taksált pénzromlásnál nagyobb emelésekre került sor – tették hozzá az elemzők.
– Az új uniós tagországok drágulási adatait összehasonlítva megállapítható, hogy egyetlen országban sem került sor az inflációt felhajtó kiigazítási csomag bevezetésére – mondta Suppan Gergely makrogazdasági elemző, aki leszögezte: a hazai kiszámíthatatlan áfakulcsok is sokat rontottak az inflációs helyzeten. A szakember példaként hozta a németországi áfaemelést, amit jól előkészítve vezettek be, és távolról sem okozott olyan mértékű kárt, mint amit a hazai, ellentmondó, hirtelen intézkedéseknél megfigyelhettünk – tette hozzá Suppan Gergely.
Dráguló élelmiszerek. Még nem ért véget az élelmiszerárak emelkedése – állítják szakértők, akik szerint a világpiacon jó néhány szezonális termékből hiány alakult ki, ami felhajtja az árakat, és húzza magával az inflációt. Becslések szerint éves szinten akár 18 százalékot is elérheti az élelmiszerek idei áremelkedése, amelyben különösen nagy szerepet játszik a liszt és a pékáruk kirívó drágulása. A csökkenő inflációs várakozásokat könnyen felülíró áremelésektől tartók példaként említik a burgonya tavalyi drágulását, és arra figyelmeztetnek, hogy a lengyelországi árak mostani megugrása sem gyűrűzött be még hozzánk. A feldolgozók áremelési törekvéseit az élelmiszerláncok eddig még vissza tudták szorítani, idén azonban fordulhat a kocka, mivel a nemzetközi hiány árfelhajtó hatása a kereskedőkkel folytatott tárgyalásokon az élelmiszergyártók kezére játszik – vélik a szakértők. A külföldi agrár- és élelmiszerpiacon az év elejétől ugyanis erőteljes áremelkedés kezdődött meg, amelynek hátterében a megemelkedett energiaárak és néhány fejlődő ország, főként India és Kína markánsan növekvő importszükséglete áll. A legnagyobb arányú áremelkedés a búza, a kukorica, a növényolaj és a tejtermékek esetében várható.
Publicisztika a 7.
Bóka János
Bóka János: Magyar Péter és a Tisza Párt programját Brüsszelben írják
