Ha valakire, akkor Lewis Hamiltonra áll, hogy üstökösként robbant be a Forma–1-be. Elvitathatatlan tehetsége ehhez önmagában kevés volna, mert valószínűleg ő sem tudna csodát tenni, a McLaren–Mercedesben ülve azonban nincsenek leküzdhetetlen akadályok. Az autóversenyzés szamárlétráját végigjárt brit tavaly még a GP2-ben vitézkedett, olyannyira, hogy megnyerte a sorozatot. Az idén aztán első Forma–1-es versenyén, Melbourne-ben rögtön a harmadik helyre jött be, majd ezután négy második helyet jegyzett. Négy futam után már ő állt a vb-pontverseny élén, és 22 évesen, négy hónaposan, hatnaposan minden idők legfiatalabb versenyzője lett, aki vezeti a ranglistát. A Forma–1 első fekete bőrű pilótája azóta megnyerte a kanadai, majd közvetlenül utána az amerikai nagydíjat, és a múlt hét végi, nürburgringi Európa Nagydíj időmérő edzéséig szinte minden tökéletesen alakult a számára.
Itt viszont beütött a krach. A McLaren bokszában a csavarozópisztoly meghibásodása miatt nem rögzítették tökéletesen a jobb első kerekét, Hamilton defektet kapott, és a gumifalba csapódott. Az autóból még a saját lábán szállt ki, ám utána elvágódott. A kórházban szerencsére kiderült, hogy nincs nagyobb baja, és a futamon már ott lehetett a rajtnál. Az előző napi baleset, a váratlanul érkező, özönvízszerű eső, az így egyre inkább kaotikussá váló verseny azonban együttesen már sok volt neki, csak a kilencedik helyen ért célba. Alonso viszont öt körrel a vége előtt elment az addig vezető Massa mellett, és a spanyolnak így már csak két pont a hátránya az összetett versenyben.
Az élen tehát a két McLaren áll, de a Ferrarival is számolni kell. Massa kilenc pontra van Alonsótól, Räikkönen pedig – aki az Európa Nagydíjat a sebességváltó hidraulikájának hibája miatt nem tudta befejezni – újabb hét egységgel lemaradva következik. Ez így Hamilton mögött már tizennyolc pont differencia, ami nem kevés, ha viszont azt nézzük, hogy az idei tíz futamból ötöt-ötöt nyert a McLaren (Alonso: 3, Hamilton: 2) és a Ferrari (Räikkönen: 3, Massa: 2) is, akkor a két nagy rivális éppen döntetlenre áll. A többiek pedig a látóhatáron túl vannak mögöttük. Mindössze három pilóta akad még, aki egyszer-egyszer felállhatott a pódiumra: Nick Heidfeld (BMW) Montrealban második, Alexander Wurz (Williams) szintén Montrealban harmadik, legutóbb pedig Mark Webber (Red Bull) a Nürburgringen harmadik lett.
A Magyar Nagydíj azért is ígérkezik érdekesnek, mert nálunk tavaly nem valamelyik nagymenő nyert, hanem Jenson Button a Hondával, megelőzve Pedro de la Rosát (McLaren) és Heidfeldet. Alonso és Räikkönen el sem jutott a célig, utolsó szezonjában pedig Michael Schumacher (Ferrari) úgy lett nyolcadik, hogy a hetedik Robert Kubicát (BMW) utólag diszkvalifikálták, mert az autója két kilóval könnyebb volt az előírtnál. Igaz, 2005-ben Räikkönent (akkor még McLaren), 2004-ben Michael Schumachert, 2003-ban pedig Alonsót (Renault) intették le elsőként a kockás zászlóval. A spanyolnak 22 évesen és hatnaposan ez volt az első győzelme – az F–1-ben ennél fiatalabban senki nem nyert futamot –, így valószínűleg mindig szívesen jön vissza hozzánk.
Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a hétszeres világbajnok Michael Schumacher kiszállása után is van élet a Forma–1-ben. Mindenekelőtt Hamilton feltűnése, a házon belüli csatája Alonsóval, a polémia, hogy most akkor tulajdonképpen ki is az első számú pilóta a McLarennél, a wokingiak és a Ferrari közötti kémhistória, ki milyen tervrajzokat lopott el, és kinek adta át őket, Alonso és Massa összeszólalkozása, de idesorolhatjuk Kubica dermesztő, szerencsére ép bőrrel megúszott montreali balesetét, amikor 230 km/órás sebességgel szaladt bele a betonfalba – ezek mind-mind fenntartják az érdeklődést.
Ha a szezon látványos előzéseit kellene felsorolnunk, már nagyobb bajban lennénk. Alonso nürburgringi manővere közeli emlék, és egy-két hasonlót még felidézhetnénk, ám mára meg kellett barátkoznunk azzal a ténnyel, hogy az azonos szinten levő istállók között többnyire az dönt, ki taktikázik jobban a bokszkiállásokkal. Így aztán a riporter már akkor is eksztázisban őrjöng, ha Takuma Szato a kilencedik helyen haladva elmegy a nyolcadik mellett. Tekintettel a Hungaroring vonalvezetésére, mi soha nem is számoltunk azzal a lehetőséggel, hogy a mezőny oda-vissza előzi egymást. Eseménydús futam azonban lehet nálunk is, lásd a tavalyit. Ehhez elég volt egy kis eső, a csúszós pálya, pár koccanás és például az, hogy a nagy favorit Alonsónak az egyik bokszkiállás alkalmával rosszul rögzítsék a jobb hátsó kerekét…
Annak érdekében, hogy a jövő hét végén minél többen látogassanak ki a Hungaroringre, érdemes előre bebiztosítani a látványosságokat. Nyári záport és kontár szerelőt nem rendelhetünk, de színvonalas betétprogramokról lehet gondoskodni, ahogy ez történik is. A Magyar Nagydíj első sajtótájékoztatóján Frank Tamás, a Hungaroring Sport Zrt. külföldi kapcsolatokkal foglalkozó alelnöke bejelentette, hogy a Nemzetközi Autósport-szövetség (FIA) a Hungaroringre hozza a veterán, azaz 1966 és 1985 között gyártott Forma–1-es autók világbajnokságának – merthogy ilyen is van – hetedik futamát. Ugyanakkor a tavalyi, Hősök terén tartott bemutató sikerén felbuzdulva az idén is már csütörtökön megkezdődik a Forma–1-es kavalkád, ezúttal egy lánchídi felvonulással. Ezt a Dakar-rali néhány versenyautója vezeti fel, demonstrálva a szándékot, hogy 2009-ben, de legkésőbb 2010-ben Budapestről induljon a földkerekség legkeményebb tereprali-viadala. A ralis autók után a Forma–1-es veterán versenygépek gördülnek fel a Lánchídra, s ha minden igaz, az egyiket a háromszoros világbajnok Niki Lauda kormányozza. És itt lesz az osztrákok korábbi másik pilótája, a maga idejében becsületes iparosnak számító Gerhard Berger is. A koreográfia szerint a műrepülő-világbajnok Besenyei Péter a Vár alatti alagútból indulva elrepül a Lánchíd fölött, majd egy forduló után alábukik, és hurkot ír le, miközben az autók a híd közepe táján haladnak. A helyszínen borítékolhatóan több tízezrek szeme láttára, a televíziós nézettség pedig a kétszázmilliót is meghaladhatja. Az egy évvel ezelőtti, Hősök terén tartott bemutatót 73 tévétársaság vette át, és mintegy 204 millióan látták a világon.
Döntő persze az, hogy a Hungaroringre mennyien látogatnak ki péntektől vasárnapig. Az utóbbi évek tapasztalata az, hogy a tévés nézettségi adatok ugyan nőttek nálunk, a helyszínen egyre kevesebb magyar tekintette meg a versenyt. A korábbi években jellemző 200 ezres nézőszámmal szemben 2004-ben már csak 163 ezren mentek ki a Hungaroringre, 2005-ben pedig 160 ezer alá esett a látogatottság. A borsos jegyárak miatt a szurkolók java részét a külföldiek teszik ki, éppen ezért a szervezők legfőbb célja az idén az, hogy minél több hazai Forma–1-es rajongót csábítsanak ki a Hungaroringre. A belépők ára valóban megfizethetőbb lett a magyar személyi igazolvánnyal vagy magyarigazolvánnyal rendelkezőknek. Akik ötezer forintért Forma–1-es klubtagsági igazolványt váltanak, azok tízezer forintért háromnapos állóhelyi bérletet vásárolhatnak. S ez valóban baráti ár, nemcsak a 400 eurós, a célegyenes előtti Szuper Gold-tribünre szóló jegyekhez, hanem a csak a vasárnapi futamra érvényes 100 eurós állóhelyi belépőkhöz képest is.
Vizsgálat indult Franciaországban a X ellen, mert az algoritmusa alkalmas lehet külföldi beavatkozásra
