ÉLETE 

Michael Schumacher (szül. 1969. január 3., Hürth-Hermülhein, Nyugat-Németország) német autóversenyző, a Formula–1 történetének egyik legsikeresebb és legismertebb alakja. Hét világbajnoki címével (1994, 1995, 2000–2004) és 91 futamgyőzelmével évtizedeken át csúcstartó volt a sorozatban. Sportolói teljesítménye, technikai érzéke és versenyzői intelligenciája révén a modern autósport meghatározó egyéniségévé vált. 

Schumacher magánélete a nyilvánosság kizárásával zajlott. Feleségével, Corinnával két gyermekük született. Karrierje során számos jótékonysági kezdeményezésben vett részt, többek között 2002-től az UNESCO jószolgálati nagyköveteként. A 2004-es indiai-óceáni cunami áldozatainak megsegítésére 10 millió dolláros adománnyal járult hozzá a nemzetközi segélyezéshez. 

KARRIER 

Korai pályafutása 

Schumacher autóversenyzői karrierje gokartozással indult. Édesapja támogatásával már gyermekkorában versenyezni kezdett. 1984-ben és 1985-ben megnyerte a német junior gokart bajnokságot, 1987-ben pedig a német és az európai gokart bajnoki címet is elhódította. 1988-tól Formula–Ford és Formula–3 versenyeken indult, majd 1990-ben megnyerte a német F3 bajnokságot. 

Michael Schumacher Forma–1-es karrierje 

Kezdetek (1991–1993) 

Schumacher 1991-ben debütált a Forma–1-ben a Jordan csapat színeiben, majd rövidesen a Benettonhoz szerződött. Már fiatalon kimagasló technikai tudásról és versenyzői érettségről tett tanúbizonyságot. 

Világbajnoki címek a Benettonnál (1994–1995) 

Michael Schumacher 1991-ben mutatkozott be az F1-ben, majd 1992-től a Benetton csapat versenyzője lett. A Benetton színeiben 1994-ben és 1995-ben világbajnoki címet szerzett, ezzel ő lett az első német Forma–1-es világbajnok. A csapat technikai vezetését Ross Brawn, a tervezést Rory Byrne irányította – ez a szakmai együttműködés később a Ferrari dominanciájának is alapját képezte. 

Az 1994-es szezonban Schumacher hét futamgyőzelemmel, nagy fölénnyel vezette a világbajnoki pontversenyt, ám végül több vitatott esemény is izgalmassá tette a bajnoki címért zajló versengését Damon Hill-lel. A német pilótát a Brit Nagydíjról kizárták és két nagydíjra szóló eltiltást kapott, ráadásul a Belga Nagydíjon technikai okok miatt utólag vették el a pályán elért elsőségét, így a bajnoki cím sorsa az évadzáró Ausztrál Nagydíjon dőlt el. Itt kettejük ütközése után egyik autó sem ért célba, Schumacher megőrizte a pontelőnyét, és először lett világbajnok. Sajnos a szezont vitatott ítéletek mellett tragikus események is beárnyékolták (Ayrton Senna halála).  

Az 1995-ös idényben a Benetton-Renault már domináns teljesítményt nyújtott. Schumacher kilenc futamot nyert meg, és fölényesen szerezte meg második világbajnoki címét. A csapat az év során a konstruktőri világbajnokságot is megnyerte, történetében először. 

Schumacher Benettonnál töltött időszaka meghatározó volt pályafutása szempontjából. Ebben az időszakban alakult ki az a technikai és szakmai stáb, amely később a Ferrari csapatában is együtt dolgozott vele. A Benetton-korszak jelentette Schumacher számára a Forma–1-es csúcsra vezető út kezdetét. 

A Ferrari korszaka (1996–2006) 

1996-tól Michael Schumacher a Ferrarihoz igazolt, amely akkor már közel két évtizede nem nyert világbajnoki címet. A német pilóta nem csupán versenyzőként, hanem stratégiai partnerként is kulcsszerepet játszott a csapat újjáépítésében. A siker zálogát a Schumacher, Jean Todt, Ross Brawn, Rory Byrne négyes jelentette, akik korábban a Benettonnál is együtt dolgoztak, és tudatosan építették újra a Ferrarit, hogy a technikai háttere versenyképes legyen. 

Jean Todt, a Ferrari csapatfőnöke biztosította a szervezeti stabilitást és a menedzsment támogatását. 

Ross Brawn, a technikai igazgató felelt a versenystratégiákért és a kiemelkedő taktikai döntésekért. 

Rory Byrne, a vezető tervezőmérnök korszerű és megbízható autókat alkotott, amelyek minden körülmény között versenyképesek voltak. 

Schumacher rendkívüli munkabírásával, műszaki visszajelzéseivel és motiváló jelenlétével a projekt motorja lett. 

Bár az első években (1996–1999) világbajnoki címet még nem sikerült szereznie, Schumacher többször győzelemre vitte a nem teljesen versenyképes Ferrarit is. 1999-ben egy lábtöréssel végződő baleset következtében kihagyta a szezon második felét, de már ekkor is esélyes volt a címre. 

A 2000-es évtől kezdődött el a Ferrari dominanciája. Schumacher sorozatban öt világbajnoki címet szerzett (2000–2004), ezzel megdöntötte Juan Manuel Fangio 45 éven át fennálló rekordját. A Ferrari ugyanebben az időszakban minden évben megnyerte a konstruktőri világbajnoki címet is, így a csapat a története legsikeresebb korszakát élte. 

Schumacher a Ferrarinál töltött tíz éve alatt 72 futamgyőzelmet aratott, ami a maranellói csapat történetének messze legeredményesebb versenyzőjévé tette. A Schumacher-éra megváltoztatta a Forma–1 arculatát, és példát állított a professzionális csapatépítés, a technikai kiválóság és a következetes teljesítmény előtt. 

Első visszavonulás és tanácsadói szerep (2006–2009) 

2006 végén visszavonult az aktív versenyzéstől, és a Ferrari tanácsadójaként tevékenykedett tovább. Karrierje során ekkor 91 futamgyőzelemnél és 68 pole pozíciónál járt. 

Visszatérés a Mercedeshez (2010–2012) 

Michael Schumacher 2006-os visszavonulása után tanácsadóként és tesztpilótaként maradt a Ferrari kötelékében. 2009 decemberében bejelentette, hogy 2010-től visszatér a Forma–1-be, ezúttal a frissen megalakult Mercedes GP csapat színeiben. A Mercedes az előző évben világbajnoki címet nyert Brawn GP átszervezésével jött létre, technikai igazgatója Ross Brawn volt, aki korábban a Benettonnál és a Ferrarinál is dolgozott együtt Schumacherrel. 

A visszatérést nagy médiafigyelem övezte, azonban a német a három szezon során (2010–2012) nem tudta megközelíteni korábbi eredményeit. Az autó versenyképessége elmaradt a mezőny élmezőnyétől, és Schumacher fizikai formája, valamint reflexei sem érték el korábbi szintet. 

2010-ben a pontverseny 9. helyén végzett, legjobb futameredménye három 4. hely volt. 

2011-ben a 8. helyen zárta a szezont, kiemelkedő eredmény nélkül. 

2012-ben pole pozíciót szerzett a Monacói Nagydíjon (bár rajtbüntetés miatt nem indulhatott az élről), valamint a szezon során egy dobogós helyezést ért el (3. hely Malajziában), amely a visszatérése utáni legjobb futameredménye lett. 

A három szezon során Schumacher futamgyőzelem nélkül zárt, és legjobb éves összesített helyezése 8. volt. 2012 végén, a szezonzáró Brazil Nagydíjat követően másodszor is, ezúttal végleg visszavonult a Forma–1-től. 

Bár a Mercedes-korszak nem hozott újabb világbajnoki sikert számára, Schumacher visszatérése hozzájárult a csapat technikai és szervezeti fejlődéséhez. A Mercedes későbbi dominanciájának (2014–2020) alapjait részben ebben az időszakban fektették le, így a német pilóta közvetve hozzájárult a márka későbbi sikereihez is. 

Michael Schumacher síbalesete és egészségi állapota 

2013. december 29-én Michael Schumacher balesetet szenvedett a franciaországi Méribel síparadicsomban, amikor elesett és beverte a fejét egy sziklába. Bár védősisakot viselt, súlyos agysérülést szenvedett, és hónapokra mesterséges kómába helyezték. Azóta Michael Schumacher állapotáról szinte semmit nem tud a nyilvánosság, nagyon csak ritkán és szűkszavúan nyilatkoznak róla a családtagjai és az a néhány barát, aki időnként meglátogat(hat)ja. 

Michael Schumacher Forma–1-es rekordjai  

Rekordok, amelyeket ma is tart (2025-ös állapot szerint): 

Legtöbb világbajnoki cím egymás után: 

5 egymást követő évben (2000–2004) 

Legtöbb világbajnoki cím egy csapat színeiben: 
5 cím a Ferrari csapattal (2000–2004) 

Leghamarabb elhódított világbajnoki cím egy szezonban: 
2002-ben már júliusban (6 futammal a szezon vége előtt) világbajnok lett – ez az egyik legkorábban bebiztosított bajnoki cím a sport történetében. 

Leghosszabb ideig a Ferrari első számú versenyzője: 
1996–2006 (11 szezon) 

Legtöbb dobogós helyezés sorozatban, egy szezonban: 
17 versenyből 17 dobogó – 2002-ben (rekordbeállítás) 

Rekordok, amelyeket időközben beállítottak vagy megdöntöttek: 

Legtöbb világbajnoki cím (összesen): 
7 cím – beállította: Lewis Hamilton (2020) 

Legtöbb Forma–1-es futamgyőzelem: 
91 győzelem – megdöntötte: Lewis Hamilton (2020 – jelenleg 103+) 

Legtöbb pole pozíció: 
68 pole – megdöntötte: Lewis Hamilton (több mint 100) 

Legtöbb dobogós helyezés: 
 155 dobogó – megdöntötte: Lewis Hamilton (több mint 190) 

Legtöbb pontszerző verseny: 
 Megdöntötte: több versenyző is, mivel Schumacher karrierje nagy részében még nem volt egységes pontrendszer és kevesebb verseny volt. 

Megjegyzés: 

Schumacher a rekordjait egy más korszak technikai és sportági feltételei között érte el, jóval kevesebb futammal egy-egy szezonban. Emiatt a teljesítménye különösen értékes történelmi kontextusban is. 

Adatlap 

Születési idő: 1969. január 3. 

Születési hely: Hürth-Hermülhein, Nyugat-Németország (ma Németország) 

Sportág: Forma-1 

Családi állapot: házas (felesége Corinna Betsch) 

Gyermekei: Mick Schumacher és Gina-Maria Schumacher 

Szemszín: kék 

Magasság: 174 cm 

Csapatai: Jordan (1991), Benetton (1991-95), Ferrari (1996-2006), Mercedes (2010-12) 

Nagydíjak száma: 308 (306 rajt) 

Világbajnoki címek: 7 (1994, 1995, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004) 

Győzelmek: 91 

Dobogós helyezések: 155 

Első rajtkockák: 68 

Leggyorsabb körök: 77 

VB-pontok: 1566 

Első nagydíj: 1991-es Belga Nagydíj 

Első győzelem: 1992-es Belga Nagydíj 

Legutolsó győzelem: 2006-os Kínai Nagydíj 

Legutolsó nagydíj: 2012-es Brazil Nagydíj