Újabb, ezúttal állami tulajdonú pénzintézet sorakozott fel a Mol mellé. A hét első napján született meg a Budapesti Értéktőzsde internetes honlapján tegnap közzétett egyezség az olajtársaság és az MFB Invest Zrt. között. A dokumentum szerint a banki cég 10,933 millió darab saját részvényt úgymond kölcsönad a Molnak, amivel a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) befolyása tíz százalékra nőtt az olajtársaságban. Korábban az OTP Bankkal köttetett hasonló szerződés, aminek nyomán a pénzintézet 9,1 százalékos részesedést mondhat magáénak a Molban. Emellett az olajcég az elmúlt napokban sajátrészvény-vásárlásokkal próbálta „besáncolni” magát a pesti börzén az osztrákok terjeszkedésével szemben. A saját részvények állománya a tőzsdei vételek nyomán 9,1 százalékosra nőtt, emellett a cég további 8,2 százalékos részesedést kitevő Mol-pakettre rendelkezik vételi opcióval, azaz elővásárlási lehetőséggel.
A fenti, bonyolult lépések nyomán a Mol durván 30 százaléknyi részesedés erejéig biztosította be a céget az OMV-vel szemben, méghozzá úgy, hogy 20 százaléknyi pakettjével a két bank – piaci szóhasználattal élve – baráti szavazónak számít. Ám az eddig 18,6 százalékos részesedést megvásárló OMV-nek az elemzők szerint még bőven akad ütőkártya a kezében. Az egyik ezek közül az a tegnapi számunkban közölt, ám az osztrák cég által meg nem erősített értesülés, hogy a Barclays és a JP Morgan befektetőházak 13,5 milliárd eurós hitelkerettel kínálták meg az OMV-t, amiből könnyedén finanszírozható volna további Mol-papírok vásárlása.
Piaci szakértők szerint a MFB– Mol-egyezséggel a kormány közvetlenül is beavatkozott a két olajtársaság küzdelmébe. Daróczi Dávid kormányszóvivő viszont a távirati iroda érdeklődésére közölte: a tranzakció független a kormánytól, annak ellenére is, hogy az MFB a lépésről tájékoztatta a kabinetet. Seres Béla, a Deloitte adótanácsadó cég egyik magyarországi vezetője pedig arra emlékeztetett, hogy a Mol függetlenségének megőrzését a kormány diplomáciai eszközökkel is elő tudja segíteni. Az OMV-ben egyharmad körüli, tehát jelentős az osztrák állami tulajdon. Ha tehát a bécsi kormány rávehető arra, hogy ne támogassa a két olajtársaság fúzióját, talán le is állítható a folyamat. Ugyanakkor az elemző úgy látja, nem mondana ellent az olajpiacon mostanság tapasztalható globális egyesülési folyamatoknak egy három szereplőt – Mol, OMV, valamint a lengyel PKN Orlent – egyesítő erős közép-európai olajcég felállása.
Bakondi György: Az afrikai bevándorlók is megjelentek a balkáni útvonalon
