Válságba kerülhet az egri borvidék

Még mindig nem kapták meg a tavalyi szőlőért járó fizetséget az egri térség termelői, ezért válságba kerülhet a neves borvidék – hívta fel a figyelmet a problémára tegnap a Varga Pincészet. A borvidék hegyközségi tanácsa viszont úgy látja: a jelenség oka, hogy a gazdák a feldolgozókkal halasztott fizetésben állapodnak meg.

Dénes Zoltán
2007. 07. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egri szőlőtermelők közül sokan nem kapják meg a tavaly átvett terményükért járó fizetséget – hívja fel a problémára közleményében a figyelmet a Varga Pincészet. Az egri borvidéken mintegy 60 hektárnyi szőlővel rendelkező, egyébként balatonörsi borászat szerint ez a gyakorlat már évek óta fennáll, s félő, hogy válságba sodorja az egri régióban a bortermelést. A közlemény szerint gyakori eset, hogy a termelőknek akár egy évet is várniuk kell a fizetségért, mert „néhány borászat” nem fizeti ki őket. A Varga Pincészet úgy látja: ennek kiküszöbölése érdekében változtatni kellene a törvényi szabályozáson, mégpedig úgy, hogy a leadott szőlőt ki nem fizető feldolgozótól megtagadhassák a bor értékesítéséhez szükséges bizonyítvány kiadását.
A pincészet tájékoztatása szerint tegnap megalakult a legnagyobb egri szőlőtermelők, szőlőfelvásárlók és bortermelők összefogásával az Egri Termelői Klub. A szervezetbe csak olyan borászat léphet be, amelyik rendben fizeti a szőlő- és bortermelőkkel szemben felmerülő kötelezettségeit. Varga Péter, a Varga Pincészet tulajdonosa szerint a mai helyzetben a gazdáknak – a régióban mintegy 11 ezren foglalkoznak szőlőtermeléssel – feltett szándékuk, hogy abbahagyják a munkát, aminek köszönhetően hamarosan komoly válságba kerülhet a borvidék. Noha az agrárrendtartásról szóló törvény kimondja, hogy az átvevő a termény leadását követő 30 napon belül köteles kifizetni a termelőket, ami betarthatatlan, mivel a jogszabály nem szankcionálja a törvény be nem tartását, vagyis a jogszabály előírását a gyakorlatban legfeljebb ajánlásnak lehet tekinteni.
A pincészet már tavaly is felhívta a jelenségre a figyelmet. Akkor Varsányi Lajos, az Egri Borvidéki Hegyközségi Tanács elnöke arról adott tájékoztatást, hogy csak az Egervinhez tartozó termelők nem kapták meg az előző évi szőlő árát, mégpedig azért, mert halasztott fizetésről szóló megállapodást írtak alá. Hasonló a helyzet most is – nyilatkozta az elnök tegnap lapunknak, jelezve, hogy több borvidéken is az a gyakorlat alakult ki, miszerint a termelők átadáskor csak az ár egy részét kapják meg, a másikat pedig rá egy évre fizetik ki nekik. Mivel az ilyen szerződéseket maguk a termelők írják alá, a hatóságok nyilvánvalóan tehetetlenek a jelenséggel szemben. Varsányi szerint esetenként az is előfordult, hogy egyes vidékeken olyan kereskedők jelennek meg, akik az aktuális árnál magasabb ajánlatot tesznek a termelőknek, s végül egyáltalán nem fizetnek. Megkerestük az Egervin Zrt.-t is, a társaság azonban lapzártáig nem bizonyult elérhetőnek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.