A zajvédő fal mégis ér valamit

Régóta tart a polémia, vajon mennyit érnek a forgalmasabb utak mellé épített zajvédő falak. A nagytétényiek most saját bőrükön érzik, milyen az, amikor nincs zajcsillapító a sztráda mellett. Július eleje óta már zárt ablakok mellett sem tudnak aludni, napközben pedig jobban járnak, ha nem tartózkodnak otthon. Az épülő M0-s és M6-os csomópont mellett fekvő Füstike utca lakói végső elkeseredésükben akár a forgalomlassítás eszközétől sem riadnak vissza.

Az M6-os bekötőút építése miatt az eddigi, kétméteres zajvédő falat július elején minden értesítés nélkül lebontotta a kivitelező. A lakók eddig sem értették, 2004-ben miért maradt ki éppen a Füstike utca a beruházás környezetvédelmi hatástanulmányából, hiszen az ő telkeik állnak a legközelebb az autóúthoz. Az akkori eredmények egyébként is elszomorítók voltak: a megengedett éjszakai 55 decibelt csak elvétve mérték a műszerek, szinte minden környékbéli utcában magasabb volt a kapott érték. A helyzet most sem jobb, mert a múlt héten mért, egyelőre nem hivatalos adatok szerint a nappali megengedett 65 helyett 70–72, az éjjeli 55 helyett pedig 58–62 decibeles eredményt kaptak a szakemberek. Talán nem meglepetés, hogy a környék lekerült az ingatlanpiac térképéről is.
A három évvel ezelőtti állapothoz képest csak egyvalami változott: a forgalom, amely azóta a többszörösére nőtt. Ott jártunkkor szinte a kertben dübörögtek a kamionok. A csomópont átadását követően még inkább emelkedni fog a zaj, hiszen az eddigi kétszer két sáv helyett újabb kétszer két sáv épül, nem beszélve a vasútról és a szervizútról. A kialvatlan lakók ezért több levelet is írtak, többek között Kóka János gazdasági és közlekedési, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszternek, Katona Kálmánnak, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága elnökének, Demszky Gábor főpolgármesternek, valamint Lendvai Ildikónak, aki a kerület választott országgyűlési képviselője. Választ azon-ban szinte sehonnan sem kaptak panaszukra.
A főváros első embere azzal hárította el a probléma orvoslását, hogy a beruházás nem fővárosi ügy. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból pedig Rácz Gábort, az Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkárság titkárságvezetőjét bízták meg az üggyel.
A problémával érdemben egyedül a kerület polgármestere, Szabolcs Attila foglalkozott, aki azonnal elrendelte az ÁNTSZ-nél az egészségügyi mérővizsgálatot, valamint levélben kérte a beruházás vezetőjét a fal mielőbbi pótlására.
A Füstike utca és a környék lakói azonban már nem elégednek meg a hajdani kétméteres fallal, hiszen az régen sem töltötte be teljesen feladatát, a duplájára növő forgalom pedig még inkább indokolná, hogy az útszakaszt lehetőség szerint négy és fél méteres fallal óvják. Ezt támasztotta alá Győri Sándor, az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete zajlaboratóriumának vezetője is. A szakember szerint ugyanis a növekvő pálya sugárzó felületté nő, így nem lehet vitás: mindenképpen jobb lenne magasított fal építése. Az érintett szakasz mellett élők lakógyűlést tartottak, s megbízott képviselőjük, Szakács Ferenc lapunknak úgy nyilatkozott: amennyiben nem pótolják a kért magasságban a zajvédő falat, úgy attól sem riadnak vissza, hogy forgalomlassítással hívják fel az illetékesek figyelmét a problémára. Hogy ez bekövetkezik-e, nem tudható, mivel a fővállalkozó Vegyépszer főépítésze, Dobossy Sándor ígéretet tett arra, hogy a kérdéses 300 méteres szakaszon augusztus végéig 2,5 méteres magasságban visszaépítik a falat.