Az év végéig döntenek a brókerügyben

A Fővárosi Bíróság (FB) október 24-én folytatja a brókerper tárgyalását, s a többszereplős, többmilliárdos befektetési csalás ügyében várhatóan még az idén ítéletet hoz. Egyebek közt erről nyilatkozott lapunknak az FB elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja. A bírósági vezető elmondta azt is, hogy Budapesten jelentősen csökkent az öt évnél régebben folyamatban lévő ügyek száma. Álláspontja szerint a bírói kar intakt: sem korrupcióval, sem politikai indíttatású ítélkezéssel nem vádolható. Gatter László úgy látja, a felszámolási eljárások főként gazdasági eszközökkel, a körbetartozás megszüntetésével előzhetők meg.

A nagy büntető- és gazdasági ügyek mindig is a fővárosban összpontosultak. Mikor zárja le a Fővárosi Bíróság az úgynevezett brókerpert?
– Az elsőfokú büntetőtanács október 24-től november 9-ig folyamatosan tárgyalja a többvádlottas, többmilliárdos befektetési csalás ügyét. Az ügyészség a különféle részcselekményekre több vádiratot nyújtott be hozzánk. A tanácselnök közlése szerint a tanúk meghallgatása már megtörtént. Most a könyvszakértő és a tőkepiaci szakértő meghallgatása következik. Az írásban benyújtott szakvélemény kétszáz oldal terjedelmű. Az ítéletet várhatóan még az idén kihirdeti a bíróság.
– Diós Erzsébet tanácselnök, a Postabank- és a Tocsik-per bírája nemrégiben távozott a Fővárosi Bíróságról. A bírói akadémia tanára lett. Van-e elegendő jól képzett bíró a nagy bűnügyek tárgyalására?
– Szakembergárdánk létszámban és képzettségben is megfelelő. Úgy gondolom, nincs szükség újabb bírói tanácsok létrehozására, de az adminisztratív létszám emelése indokolt. A kiemelkedő bűnperek általában valóban nagy érdeklődést keltenek, ám a főváros ügyeinek csupán néhány ezrelékét teszik ki.
– Van-e új fejlemény a móri ügyben? Kaiser Edét jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, az állítólagos újabb gyanúsított pedig a börtönben öngyilkos lett.
– Nincs perújítás vagy más fejlemény. A móri ügyet a Fővárosi Bíróság a beterjesztett bizonyítékok alapján, azok mérlegelésével döntötte el. Mint büntetőbíró úgy látom, az ítélet megfelelt az akkori bizonyítékoknak, s azt a Fővárosi Ítélőtábla részben helybenhagyta.
– Ön tagja az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak (OIT). Úgy hallani, a bírák önigazgatási szervezetében felvetődött, a fővárosban komoly reformokra lenne szükség. Egyesek szerint növelni kellene a büntetőtanácsok számát, mások szerint két önálló szervezetre kellene osztani a Fővárosi Bíróságot. Hogyan látja ezt?
– Lehetne éppen olyan döntést hozni, osszuk két részre a Fővárosi Bíróságot, szerintem azonban ez nem vezetne eredményre. A szanálás, az erők szétaprózása a gazdasági életben is sokba kerül, több vezetőt és több kiszolgálóegységet igényel. A Fővárosi Bíróság jelenleg felszálló ágban van, az öt éven túl folyamatban lévő ügyek száma például folyamatosan csökken. Szervezési intézkedéseink eredményesek voltak. Amikor Fazekas Sándorral, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elnökével tíz évvel ezelőtt hivatalba léptünk, a PKKB polgári ügyszakában egy bírónak egyidejűleg kétszáz ügye volt, és ezt meghaladóan is több tízezer ügy várt elbírálásra. Most a bírák 140-150 üggyel foglalkoznak egyszerre. Ezt én komoly eredménynek tekintem. Arról viszont az elmúlt években valóban többször volt szó, hogy a 250 bírót foglalkoztató PKKB-t több kisebb egységre kellene bontani. Én ezzel sem értek egyet.
– Milyen fontosabb tervei vannak a következő évekre?
– Első teendőnk a csőd- és a felszámolási ügyek gyorsabb feldolgozása. Ennek eddig még nem találtuk meg a módszerét. Tíz évvel ezelőtt 3500 körüli ügy érkezett évente, most 8000 hasonló eljárás indul Budapesten. Belső átcsoportosítással több bírót helyeztünk ebbe az ügyszakba. A felszámolási ügyek alakulása az ország általános gazdasági helyzetével függ össze. Az ügyek feldolgozását, számának csökkentését az új csődtörvény sem befolyásolja lényegesen. A megoldás szerintem nem a jogi eszközökben, hanem a gazdasági feltételek javításában, például a körbetartozások megszüntetésében rejlik. Jelenleg ugyanis aki nem fizeti ki a tartozását, az ellen a felszólítás után a hitelezője nem pert indít, ahogyan normális körülmények közt annak lennie kellene, hanem felszámolást kezdeményez. Ettől reméli, hogy az adós cég vagyonából még megkaphatja követelésének egy részét. A tapasztalat szerint ráadásul a fizetésképtelen társaságokat a felszámolás idejére kiürítik. Úgy gondolom, egy nemzetgazdasági probléma jogi vetületével állunk szemben. Az elmúlt öt év fejleménye az is, hogy kisebb mértékben ugyan, de növekedett a munkaügyi perek száma. Különösen a csoportos létszámleépítés miatt indult több eljárás az utóbbi időben.
– Minek tulajdonítja, hogy nemcsak a felszámolási eljárások, hanem a cégalapítások száma is növekszik?
– Ennek az lehet a fő oka, hogy a cégek megpróbálják kiküszöbölni felelősségük egy részét, mondjuk a jótállási, a garanciális teendőket. Gyakorlattá vált, hogy egy-egy feladatra, határozott időre projektcégek alakulnak. S például az építkezés, a befektetés megvalósulása után a társaságok megszüntetik tevékenységüket. Ha tehát mondjuk az általuk létrehozott épület beázik, nincs, aki kijavítsa a hibát.
– Milyen további sürgős feladatuk lesz a következő időkben?
– 2008 második felétől áttérünk az elektronikus cégbejegyzésre. Ennek rendszere várhatóan több év alatt alakul majd ki. Egyúttal módosul a cégeljárások tartalma, jellege. A cégbírák a nyugati országok gyakorlatának megfelelően elsősorban törvényességi felügyelettel foglalkoznak majd. Cégbejegyzést csak az ügyek mintegy 15 százalékában, a részvénytársaságok ügyeiben végeznek. A kft.-k, a bt.-k és más társaságok bejegyzése nem a bírák, hanem más szakképzett bírósági ügyintézők feladata lesz. Gyorsítani kell emellett az ügyintézést azokban a gazdasági jellegű ügyekben, amelyek a Fővárosi Bíróságon jelenleg csak többéves munkával fejezhetők be.
– Milyen a főváros bíróságainak fegyelmi helyzete?
– Álláspontom szerint megfelelő. Fegyelmi eljárás leggyakrabban azért indul, mert a bíró az előírt határidőn belül nem foglalja írásba a korábban már kihirdetett ítéletet. Tehát nem téves, rossz döntésekről, bírói tévedésről van szó, ahogy sokan feltételezik. A kollégák azt szokták mondani, azért késlekednek, mert közben más ügyeket kell tárgyalniuk, az ítélet pedig nemegyszer akár kétszáz oldal terjedelmű is lehet. Némelykor tolerálható ez az érvelés. Mivel azonban a büntetőeljárási törvény hatvan napot ad a bonyolult ítéletek írásba foglalására, a bírósági vezetők nem lehetnek engedékenyek. Speciális eset volt nemrégiben, hogy egy kollégánk, akinek módja volt rá, hogy otthon végezze el adminisztrációs munkáit, hazafelé menet elveszítette az iratokat. Noha ez gondatlanságból történt, kényes ügy volt, hiszen a hivatalos iratok illetéktelen kezekbe kerülhettek. Indulhat fegyelmi eljárás akkor is, ha a bíró közlekedési vétséget követ el, gondatlanságból baleset részesévé válik. A szankció az írásbeli figyelmeztetéstől a hivatalvesztésig terjedhet. El kell azonban mondanom, hogy a Fővárosi Bíróságon indult fegyelmi eljárások egy részében az érintettek nemegyszer lemondtak bírói tisztségükről, így a fegyelmi büntetés kiszabására nem került sor.
– Ön mint a fegyelmi jogkör gyakorlója tanácsolta ilyenkor, hogy célszerűbb, ha távoznak?
– Igen. Minden alkalommal megbeszélem a kollégákkal az esetet, s szembesítem őket a tényekkel. Különösen akkor, ha azt tapasztalom, gondot okoz nekik, hogy idejében írásba foglalják a bonyolultabb ítéleteket. A nagyobb terjedelmű határozatok megszerkesztése, megfogalmazása nehéz feladat. Nem mindenki képes rá, és ez az esetek többségében csak többéves ítélkező- munka után derül ki. A kisebb súlyú ügyek rövidebb ítéleteit ugyanis egyszerűbb írásba foglalni. Attól egyébként még lehet valaki kifogástalanul tárgyaló, jó szakember, hogy a határozat írásba foglalása gondot okoz számára. E készség hiányában ugyanakkor az illető nem maradhat meg a bírói pályán. A legkiválóbb döntés is csak akkor ér valamit, ha leírják és kézbesítik az ügyfeleknek. Az elmúlt öt évben két-három alkalommal távoztak kollégák hasonló ok miatt a bírói pályáról.
– Mi a véleménye arról, ha a bíró politizál?
– Szigorú vagyok ebben a kérdésben. A törvény ugyanis egyértelműen tilalmazza, hogy a bíró párttag legyen vagy ettől függetlenül is kifejtse politikai nézeteit. A bíróságot ugyanis két okból lehet egyértelműen elmarasztalni: ha politizál, vagy ha korrupt. Nem is tűröm el, hogy a Fővárosi Bíróságot vagy bármely bíráját azzal rágalmazzák, hogy politikai utasításra hoz ítéletet, vagy hogy megvesztegették. Ha ez mégis előfordul, becsületsértési pert indítok.
– Bíróságon védi a bíróság becsületét? Ön az egyik parlamenten kívüli párt vezetői ellen megindított egy ilyen pert. Hogyan végződött ez az eljárás?
– Az illetékes bíróság még nem döntött, szeptemberben folytatja az eljárást. A magam nevében még sosem pereltem be senkit. Bírósági vezetőként elviselem a kellemetlen megjegyzéseket. Engem személy szerint nem lehet megsérteni. Az intézmény becsületét azonban a büntető törvénykönyv alapján védenem kell.
– Nyilván ugyanilyen szigorú akkor is, ha az állítás nem rágalom: a bíró tényleg politizált. Cserni János, az FB bírája például nyilvánvalóan politikai nyilatkozatot tett, amikor tavaly ősszel az őszödi beszéd elhangzása után másokkal együtt aláírt egy nyílt levelet, amelyben a köztársasági elnök fellépését sürgette az utcai politizálás ügyében. Indult fegyelmi eljárás a bíró ellen?
– Erről nem beszélhetek, hiszen a fegyelmi eljárás a törvény értelmében szolgálati titok. Szakmai hitvallásomat közölhetem csupán. Eszerint nem elég elfogulatlannak lenni, annak is kell látszani. Amióta a rendszerváltozáskor beiktatták az alkotmányba, hogy a bírák nem politizálhatnak, semmilyen politikai megnyilvánulást nem tartok lehetségesnek és elfogadhatónak.
– Valóban felvethető: miként ítélkezik például a múlt őszi eseményekben részt vevőkkel szemben az a bíróság, amelynek bírája már a történések kezdetén állást foglalt az úgynevezett utcai politizálásról?
– A bírói kar, a Fővárosi Bíróság intakt: politikai és a korrupciós vádak nem hozhatók fel ellene.
– Mi a véleménye arról, hogy az egyik megyei bíróság elnöke a megindított fegyelmi eljárás kezdetén nem függesztette fel állásából azt a bírót, aki ellen a nyár elején vesztegetés gyanújával megindították a büntetőeljárást?
– Nem foglalok állást konkrét ügyről. Azt azonban elmondhatom, hogy a Fővárosi Bíróságon nem ítélkezhetne ilyen kolléga, nem engedtem volna a tárgyalóterembe. A fővárosban egyébként elnöki működésem óta nem volt hasonló eset.