Megoszlanak a szakértői vélemények annak kapcsán, hogy mennyi változást okozhat hazánkban az európai bankokra is átterjedt, az amerikai másodlagos jelzáloghitel-piaci problémák kiváltotta pénzügyi megingás, amelynek nyomán komoly pénzügyi bizalmi válság alakult ki. Elemzők szerint ilyen helyzetben a befektetők hajlamosak a stabilabb piacok felé fordulni, s kerülik a nagyobb külső és belső egyensúlyhiánnyal – magas fizetésimérleg- és államháztartási hiánnyal – küzdő országokat, köztük Magyarországot.
– A hazai államkötvény-hozamok az utóbbi két hétben erőteljesen emelkedtek, ami annak köszönhető, hogy a kockázatosnak vélt befektetések helyett inkább a biztosabb, de alacsonyabb hozamot nyújtó euró és dollár államkötvények felé fordulnak a piaci szereplők – hangsúlyozta lapunknak Büki András, a Budapest Alapkezelő portfóliókezelője, aki hozzátette: a bizalmi válság hatására a forint is gyengült, de a régiós devizák viszonylag jól viselték a negatív híreket. A környező országokhoz képest a roszszabb államháztartási és külső finanszírozási helyzet miatt a magyar piac sérülékenyebb. Büki szerint a részvények és vállalati kötvények piacán zajlik jelentősebb korrekció, de válságról egyelőre nincs szó.
A kedvezőtlen globális hangulat összességében már érezteti hatását itthon is, annál is inkább, mert Magyarország sem vonhatja ki magát az amerikai és európai tőzsdéken tapasztalható negatív folyamatok hatása alól – mondta a szakember.
Tapaszti Attila, a Takarékbank elemzője szerint a jelenlegi információk alapján túlzottnak tűnnek a pénzügyi válság begyűrűzésétől tartó félelmek, bár látszik, hogy a befektetők részéről az utóbbi hetek jelzálogpiaci negatív hírek hatására erős bizalomhiány alakult ki. Tapaszti Attila a Magyar Nemzetnek elmondta nem kizárt, hogy továbbra is számos, a másodlagos jelzálogra specializálódott különleges befektetési alap zárolhatja számláit, ahogy például a BNP Paribas bank három befektetési alapja is tette még csütörtökön.
– A jelenlegi korrekció az időszerű kockázatfelismerésen alapul, azaz a történelmi csúcsán lévő kockázatvállalási hajlandóság indult csökkenésnek – fogalmazott az elemző, aki rámutatott: nem véletlen, hogy a napokban már a Nemzetközi Valutaalap és az amerikai szövetségi bank, a Fed elnöke is felhívta a figyelmet egy erősebb piaci szabályozás bevezetésére ezeknek az alapoknak a biztonságosabbá tétele érdekében. Az amerikai jelzálog-hitelezési válság ugyanis a pénzügyi szektoron átgyűrűzve magával ránthat más szektorokat, sőt elsősorban az Egyesült Államok, de az eurózóna fogyasztásában is megtorpanást eredményezhet, ami már a magyar reálgazdaságra is hatna, de erről azért még nagyon korai lenne beszélni – tette hozzá.
– A magyar bankrendszert biztos nem fenyegeti a kialakult nemzetközi negatív tendencia, amelynek inkább elsősorban a tőzsdékre van hatása – foglalta össze véleményét Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője, aki szerint egyelőre nem tudni, hogy szeparált jelenségről van-e szó, avagy továbbgyűrűzik a bizalmi válság.
Kísért 2001 szeptembere. Japán központi bankja (BoJ) 1 billió jent, azaz mintegy 8,4 milliárd dollárnyi összeget tett a helyi pénzpiacokra tegnap, követve az amerikai, ausztrál és európai központi bankok hasonló lépését. Csütörtökön az Európai Központi Bank (ECB) 95 milliárd eurót pumpált a bizalomhiány miatt gyorsan növekvő bankközi piacokra, míg az amerikai szövetségi bank, a Fed 31 milliárd dollárt tett könnyen hozzáférhetővé a hitelínségben szenvedő bankok számára. A központi bankok a jelek szerint gyakorlatilag összehangolt akciót hajtottak végre a nemzetközi pénzügyi rendszer biztonságának megőrzésére, amely rendszert a jelzálog-hitelezési piacon szereplő egyes pénzintézetek válsága fenyegeti. Hasonló jellegű lépést a 2001. szeptemberi amerikai terrorista merényleteket követően hajtottak végre – emlékeztet az AP hírügynökség.
Ukrajna
„Arcátlanság azt állítani, hogy Ukrajna áll legközelebb az EU-tagsághoz”
