Szegeden alig-alig találni középkori épített emlékeket: jelentős részüket előbb a törökök tették tönkre, egy más részüket az 1879-es nagy tiszai árvíz vitte el. Az ezután megmaradt épületek egy részét a város újjáépítéséhez használták fel, ekkor bontották el például a vár jelentős részét is, mert arra abban az időben éppen nem volt szükség. A várból megmaradt a vízi bástya alapja a Tisza-parton, illetve egy nem túl nagy – jelenleg múzeumi kiállítóhelyként működő – épületrész, amelyet ráadásul már Mária Terézia idejében építettek. A további szegedi középkori épített emlékek listája nem túl hosszú: az alsóvárosi templom és a Dóm melletti Dömötör-torony. Ez utóbbit egyébként szintén átépítették, a középkori alapon gótikus torony áll.
A vár mögötti területen állt egykor a templom, ennek a területnek a feltárását már 1999-ben megkezdték. Az idén néhány hete pedig bárki végignézheti a kerítésen belülről, hogy miként dolgoznak a régészek. Az érdeklődő látogatók természetesen nem járkálhatnak egyedül az ásatási területen: szakszerű vezetést kapnak egy régész vagy egy régészhallgató személyében, aki a munka menetét is elmagyarázza a vár története mellett, de elmondja azt is, hogy pontosan mit lát a nézelődő. Az ásatási területeket általában nem véletlenül zárják el a látogatók elől. Egyetlen rossz mozdulattal fontos leleteket zavarhat össze vagy tehet tönkre az, aki nem tudja, hová lépjen.
Fogas Ottó, az ásatást vezető egyik régész lapunknak elmondta: 1999 óta pénzhiány miatt két évig nem dolgoztak a területen, és szintén anyagiak miatt a többi esztendőben is csak évi hat-hét hetet tudnak ott eltölteni. Ez az oka annak, hogy csak most érték el az egykori járószintet és alatta a sírokat. A keskeny, hosszúkás templom alapfalai a Tisza felől a belváros és az út felé vezetnek, a régészek tulajdonképpen a bejáratot keresik. A területen feltárt sírok valójában családi kripták, Fogas Ottó szerint a módosabb szegedi polgárokat temethették ide. Ezt abból következtették, hogy az egyik kriptán megtalálták a márvány fedőlapot is, amit csak a vagyonosabbak engedhettek meg maguknak. Minden bizonnyal a többi sír is hasonló borítást kapott annak idején, azokat feltehetőleg a törökök semmisítették meg vagy hordták el, amikor átépítették a várat. Eddig ötszáz sírt találtak, ami azt jelenti, hogy – mivel a kriptákat folyamatosan használták – legalább nyolcezer embert temethettek el itt.
A vár történetéről Fogas Ottó elmondta: Mátyás király idejéig tulajdonképpen nem volt jelentős építmény a vár, hiszen a város az ország közepén helyezkedett el, váratlan támadástól tartani nem kellett. A város megerősítését a török veszély fokozódása idején kezdték meg, ám ez kevés volt: Szegedet 1526-ban felégették és kirabolták a törökök, majd 1543-ban el is foglalták. Igazán komoly, a kor haditechnikai kihívásainak mindenben megfelelő erődítménnyé a török tette a szegedi várat. A vártemplom falából már került elő török és kuruc ágyúgolyó, gránát. A templom lebontásának a XVIII. század elején kezdtek neki, a terület azonban feltöltődött, így maradtak meg a sírok és az egykori falak is.
A vár sorsát véglegesen az árvíz pecsételte meg. Elvinni ugyan nem tudta, de annyira megrongálta, hogy hamarosan lebontották, köveiből építették újra Szeged egy részét.
A szegedi régészek az idén találták meg a vár északnyugati tornyát is, az utolsó hiányzó láncszemet ahhoz, hogy nagyjából fel tudják vázolni a várfal egykori helyét. A torony alapjai egy épület átépítése során kerültek elő a kötelező régészeti feltárásnak köszönhetően. Az épület pincéjében egyméteres magasságig találtak falmaradványokat. A múzeum vezetése szeretné, ha a feltárás után a tornyot bemutathatnák a nagyközönségnek is, ám ez várhatóan nem lesz egyszerű. Az érintett épület kezelője ugyanis a Legfőbb Ügyészség, míg használója a szegedi fellebbviteli bíróság lesz. Az igazságszolgáltatás épületei azonban nem látogathatók szabadon, az oda betérőknek például biztonsági ellenőrzésen kell átesniük.
A vártemplom ásatása a múzeumi nyitvatartási időben (hétfő kivételével 10-től 16 óra 30 percig) tekinthető meg, fejenként 300 forintos vezetési díjért. Előre bejelentkezni nem szükséges, ám a csoportok csak félóránként indulnak a Tisza felőli bejárattól.
Oroszország
Nyom nélkül eltűnt egy helikopter
