Elutasított zempléni erőműtervek

A Fidesz tiltakozik a zempléni Aranyos-völgybe tervezett erőmű építése ellen, mert az szerintük rontaná az ott élő emberek életfeltételeit, rombolná a környezetet, gazdasági hatása pedig ehhez képest elenyésző. A környezetvédelmi felügyelőség a terveket elutasította, bár két eljárás még nem ért véget, mert az érintettek fellebbeztek.

Csak ront az ott élő emberek helyzetén a Zempléni-hegységben lévő Aranyos-völgybe tervezett szivattyús erőmű és völgyzáró gát – mondta Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke hétfőn Budapesten, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium épülete előtt. A politikus szerint a 15 milliárd forintból felépíthető energiatározót kevesebb mint két tucat szakember képes üzemeltetni, így az új létesítmény munkahelyeket sem teremt a környéken. Hozzátette, hogy a környéken élők 95 százaléka tiltakozik az erőmű megépítése ellen. Koncz Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke közölte: a szivattyús erőmű „halálos csapást” mérne a környék idegenforgalmára, mert mindazt veszélyezteti, ami a Zemplénben szép.
Illés Zoltán, a Fidesz Zöldtagozatának alelnöke elmondta: három projekt versenyez, hogy az érintett dél-zempléni területen felépítse a szivattyús tározós erőművet. – A terület része a Natura 2000 természetvédelmi programnak – tette hozzá Illés Zoltán. Lapunk megtudta, hogy a környezetvédelmi tárca már kezdeményezte azt is, hogy a völgyet országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítsák.
– A tervek szerint három beton víztározó medencét alakítanának ki. Kettőt a völgy felett közel 600 méteres magasságban, egyet magában a völgyben. A szükséges 31 millió köbméter vizet a Bodrogból és a Hernádból nyernék – magyarázta Illés. A vizet az olcsóbb éjjeli árammal szivattyúznák fel a hegyen lévő tározókba, és nappal engednék vissza a völgyben épült betonmedencébe. Csatornaként magát a völgyet használnák. – A nyereséget az éjjeli és a nappali áram ára közötti különbség adná – fűzte hozzá Illés Zoltán, aki az erőmű működési elvét egy WC lehúzásához hasonlította.
Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség első fokon elutasította két meg nem nevezett erőműprojekt engedélykérelmét, de az ítélet ellen fellebbeztek a vállalkozások, míg a harmadik tervezett szivattyús tározós erőmű esetében a kérelmező már első fokon az eljárás felfüggesztését kérte – tudatta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az MTI-vel.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szükségesnek tartotta közölni a távirati irodával, hogy nem illetékes olyan döntések meghozatalában, mint a szivattyús erőmű és a völgyzáró gát építése, mert az a Magyar Energia Hivatal (MEH) hatásköre. A MEH köteles az engedélyt kiadni, ha a kérelem a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel. Az engedélyt csak azt követően adhatja ki, ha a beruházás megvalósításához elvégezték a szükséges környezetvédelmi és egyéb hatásvizsgálatokat, valamint tanulmányokat, és az illetékes hatóság kiadta a környezetvédelmi engedélyt.
A környezetvédelmi engedély kiadása során figyelembe kell venni a beruházás által érintett lakosság véleményét – hangsúlyozza a GKM. A MEH négy szivattyús-tározós erőműprojekthez adott elsődleges energiaforrás-választási engedélyt: ebből három az Aranyos-völgyben valósulna meg.
A Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. az idén márciusban nyújtott be ilyen kérelmet 600 megawattos szivattyús erőmű építésére az Aranyos-völgyben. Ugyancsak 600 megawatt kapacitású erőműprojektet tervez a Szinerg 640 Szivattyús Energiatározó Projekt Kft. A SZET Szivattyús Energiatározó Kft. szintén 600 megawatt teljesítményű erőművet akar építeni a Zemplén déli oldalán – a környezetvédők szerint az Aranyos-völgy legértékesebb oldalágán. A negyedik szivattyús tározó erőművet a Cserhátban, a Látó-hegyen tervezi a D-100 Inveszt Enrgetikai Kft.