Fellépés a vagyontörvény ellen

Szeptember elejétől újabb tiltakozó akciók lesznek a vagyontörvény ellen neves gazdasági szakemberek és közéleti személyiségek vezetésével. A parlament jövő hónap közepén kényszerül újratárgyalni a törvényt, mivel azt júliusban Sólyom László köztársasági elnök nem volt hajlandó aláírni.

Egyre szélesebb körű társadalmi ellenállás bontakozik ki az állami vagyonról szóló törvény ellen. Mint lapunk megírta, szeptember elejétől az eddigi tiltakozásoknál erőteljesebb akciókra kerül sor, ahol neves gazdasági szakemberek és közéleti személyiségek szólítanak fel a jogszabály visszavonására, s az állami vagyon kezelésére vonatkozó új törvény megalkotására. A követelések között szerepel, hogy a jelenleg védettnek minősített kincstári vagyon a jövőben is védett maradjon, azaz, ne lehessen szabadon értékesíteni a kórházak, a minisztériumok, az egyetemek épületeit és a termőföldet.
A tiltakozó akciókkal szinte egy időben tárgyalja majd az Országgyűlés a vagyontörvényt, mert azt Sólyom László még júliusban megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. A köztársasági elnök az állami vagyon felett rendelkező új testület tagjainak kinevezési rendjét nehezményezte, főként azt, hogy a felügyeletet ellátó nemzeti vagyongazdálkodási tanács tagjait a kormányzati ciklusoknál hoszszabb időtartamra, hat évre nevezné ki a miniszterelnök. Sólyom azt is az alaptörvénybe ütközőnek tartotta, hogy a vagyongazdálkodási tanács tagjai lényegében csak alkalmatlanság vagy bizonyos kötelezettségszegések miatt lennének elmozdíthatók a helyüktől, azaz, gyakorlatilag be lennének betonozva pozíciójukba. A törvényért felelős Pénzügyminisztérium sajtófőnöke, Pichler Ferenc lapunkat tegnap úgy tájékoztatta, hogy a vagyontörvény várhatóan még az ősszel megszületik. Arról, hogy lesz-e módosítás a törvényszövegben, vagy pedig a kormány változatlan formában terjeszti azt be a parlament elé, Pichler csak annyit mondott: még nincs eldöntve a kérdés. A jelenlegi szabályozás értelmében a kabinet akár változtatás nélkül is benyújthatja újra a törvényt, s parlamenti jóváhagyás esetén Sólyom Lászlónak azt már alá kell írnia. Ugyanakkor Alkotmánybíróságon megtámadható.
A vagyontörvényt eddig számos kritika érte jogász és közgazdász szakértők részéről. A kifogások elsősorban a vagyontörvény alkotmányellenességét hangsúlyozták, valamint azt, hogy az új szabályozás túlzottan bővíti az értékesíthető állami vagyontárgyak körét, ami a nemzeti vagyon felszámolásához vezethet.
Júliusban hatvan ismert közéleti személyiség és szakember nyílt levélben hívta fel a figyelmet, hogy a törvény súlyosan sérti a közérdeket, miután szabad utat nyit a nemzeti vagyon kiárusításához. A levél aláírói – Mádl Ferenc, Zlinszky János, Fábry Sándor, Gazsó Ferenc, Bencze Izabella, Hegedüs Zsuzsa, Mellár Tamás, Osskó Judit, Lányi András, Elek István, valamint egyetemi tanárok, művészek, országgyűlési képviselők és polgármesterek – úgy vélték: megengedhetetlen, hogy az államháztartás hiányának csökkentése miatt a kormány áruba bocsássa és felélje a nemzeti vagyont.
Kifogásait fogalmazta meg a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság is. A neves közgazdászokból álló szervezet arra figyelmeztetett, hogy az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás – meglehetősen egyedülálló módon – ezentúl a kormány közvetlen irányításával menne végbe, egy zártkörű részvénytársaság részeként.

Felborult menetrend. A kormány eredeti elképzelései szerint július 15-ig jött volna létre az állami vagyon felett rendelkező új testület, a nemzeti vagyongazdálkodási tanács, amelynek tagjait Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nevezte volna ki hat évre. Az eredeti menetrend szeptember elsején léptette volna hatályba az állami vagyonról szóló törvény többi rendelkezését. Amennyiben a parlamentnek nem sikerül szeptemberben elfogadnia a törvényt, akkor elhúzódhat a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. létrehozatala is, márpedig 2008. január 1-jétől ebbe a szervezetbe vonnák össze a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot, a Nemzeti Földalapot és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-t.