Gazdaságunk utazása vissza az időben

Az elmúlt évtized legrosszabb negyedévét produkálta a magyar gazdaság. A Központi Statisztikai Hivatal és az Ecostat tegnap közzétett becslése szerint az év második három hónapjában hazánk bruttó nemzeti terméke (GDP) csak 1,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet. Az infláció viszont magas; júliusban 8,4 százalékot mértek. A rossz adatok a forint árfolyamát is a mélybe rántották.

Megdöbbentette az elemzőket a legfrissebb GDP-adat. Az év második negyedévében elért 1,4 százalékos növekedéshez hasonlót csak a Bokros-csomag idején, 1996-ban produkált a magyar gazdaság, s év közbeni növekedésről gyakorlatilag nem is beszélhetünk. A KSH és az Ecostat gyorsbecslése szerint az esztendő második három hónapjában az első negyedévhez képest mindössze 0,2 százalékkal bővült a GDP, de mivel az alkalmazott módszer hibahatára plusz-mínusz 0,2 százalékpont, akár még az is kiderülhet, hogy gazdaságunk szó szerint egy helyben toporog. Az első fél évben a GDP 2 százalékkal, naptári hatás kiszűrésével pedig 2,1 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Az év egészére a Pénzügyminisztérium 2,2 százalékos növekedéssel számol.
A rossz GDP-adat hosszú távú következményei egyelőre kiszámíthatatlanok, a forint azonban szinte azonnal lejtőre került a hír napvilágra kerülése után, s kora este már 257 forintot kellett fizetni a piacon egy euróért.
*
A GDP-növekedés megtorpanásának már voltak jelei, például az ipari termelés lassulása vagy a fogyasztás visszaesése, ilyen radikális lassulásra azonban senki nem számított. Azzal azonban a legtöbben egyetértenek, hogy a gyenge teljesítmény a kormányzati megszorítások eredménye. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy vélte, a visszaesésben jelentős szerepe van az egészségügyben hozott szigorító intézkedéseknek, a kórházbezárásoknak, az intézmény-összevonásoknak, valamint annak, hogy a vizitdíj bevezetése miatt a rendelőkben is jelentősen csökkent a forgalom. – Mivel az egészségügy adja a GDP 8 százalékát, a területen bekövetkezett,
15-20 százalékosra becsülhető visszaesés a teljes magyar gazdaságot is visszafogta – mondta az elemző. Suppan szerint a váratlan lassulást az első látásra megfelelőnek tűnő, ám megtévesztő exportadatok is magyarázhatják, hiszen a magyar gazdaságot eddig húzó export jelentős részét a második negyedévben a gabonaintervenció nyomán megvalósult kivitel tette ki, ez azonban nem járul hozzá a gazdasági növekedéshez. Ősztől ráadásul az oktatás területén meghozott takarékossági intézkedések, valamint a rossz mezőgazdasági termelés lesz negatív hatással a gazdasági bővülésre, az elemző ezért a harmadik negyedévben csupán 1,3 százalékos, a teljes idei évben pedig 1,9 százalékos GDP-növekedésre számít.
Az inflációval kapcsolatban Suppan kiemelte, hogy az élelmiszerek esetleges drasztikus drágulása az egész gazdasági növekedésre is károsan hat, hiszen azok megvásárlása után a lakosságnak kevesebb pénze marad más termékek és szolgáltatások megvételére. Az elemző szerint ebben a helyzetben a monetáris politika sem tudja segíteni a gazdaság élénkítését, a jegybanknak ugyanis most az infláció elleni küzdelemre kell összpontosítania.
Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője döbbenetesen alacsonynak nevezte a magyar gazdaság növekedési ütemét. Mint mondta, a lehetségesnél lényegesen lassabb tempóban fejlődik most a gazdaság. A visszaesés pontos okait csak a részletes adatok után lehet megismerni, ám az elemző szerint annyi már most biztosnak tűnik, hogy a megszorítások miatt viszszaeső lakossági és közösségi fogyasztás alakulhatott gyengébben a korábban várt mértéknél.
A magyar növekedési adatok különösen fájóak a környező országok tükrében. Szlovákiában például 9,2 százalékra gyorsult a gazdasági növekedés üteme a második negyedben az egy évvel korábbihoz képest, de nálunk még a régi uniós országok is jobban teljesítenek. A szezonális ingadozások kiszűrésével a második negyedben 2,5 százalékkal bővült az eurózóna gazdasága, az egész közösségé pedig 2,8 százalékkal, 2006 azonos időszakához képest.
Ha a gazdaság növekedésében nem is, a pénzromlás ütemét tekintve elöl állunk Európában. A fogyasztói árak szintje júliusban 8,4 százalékkal haladta meg a tavaly júliusit. A féléves infláció 8,5 százalékos volt. Az infláció nekilódulásában főszerepet játszott az élelmiszerek drágulása. Ebből a szempontból nem túl kedvező hír, hogy a nagy élelmiszerár-robbanás még előttünk van, az év második felében tehát még ennél is magasabb inflációs adatokra lehet számítani.