Gyengék vagyunk az unióban

A magas árak miatt nem tudnak a szükséges takarmányhoz jutni a hazai állattartók, miközben az annak alapját jelentő kukoricából alig egy hónappal ezelőtt még kétmillió tonna volt az uniós intervenciós raktárakban. A sertéstartók szerint a magyar agrárkormányzat lobbija gyengének bizonyult, s emiatt nem tudták elérni, hogy a készletekből a hazai állattartók is vásárolhassanak.

Szeretné elérni a magyar kormány, hogy az uniós intervenciós kukorica hazánkban maradjon, s ennek érdekében tárgyalások folynak Brüsszellel – jelentette ki augusztus elején Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Arról, hogy a tárgyalások miként állnak, keveset hallani, az viszont a héten kiderült, hogy július elseje óta múlt csütörtökig már egymillió tonna kukoricát értékesítettek uniós utasításra a hazai raktárakból. Ezzel a hazánkban még fellelhető kukoricamennyiség 1,2 millió tonnára csökkent, s hiába ecsetelte Gráf József és Gyurcsány Ferenc külön levélben a magyar állattartók helyzetét, az EU tegnapelőtt elrendelte, hogy a kormány írjon ki pályázatot a még meglévő intervenciós készlet egészének eladására. A szakmai szervezetek, illetve a nagyobbik ellenzéki párt korábban azt javasolta, hogy a kormány függessze fel a készletek eladását, s ne írjon ki rájuk újabb pályázatot, míg nem jut megegyezésre az unióval. Az agrártárca szerint azonban ezt nem tehetjük meg, mert akkor az EU megvonhatja Magyarországtól a támogatásokat.
Az intervenciós rendszert 2004-ben azért vezették be, hogy a túltermeléses időszakokban biztosítsák a növénytermesztők megélhetését. A raktározási költségek az adott tagállamot terhelik, az unió csupán a készletek eladásakor fizeti vissza a felmerülő kiadásokat. Amennyiben az unió az átvételi árnál drágábban adja el a készletet, a tagállamok költségeit visszafizeti, a profitot pedig zsebre vágja. Ugyanakkor az elmúlt években arra is akadt példa, hogy az unió egyes terményeket kénytelen volt veszteséggel eladni. Jelenleg a kukorica tonnáján mintegy 20–40 eurót nyer az unió, mivel az elmúlt időszakban 190–220 euró között értékesítették a hazánkban meglévő intervenciós kukoricát. – Ebből a magyar költségvetésnek visszautalják azt a 101,3 eurót, amennyiért hazánk korábban átvette a terményt a gazdáktól, illetve további 40-50 eurót a tárolás és szállítás költségeire – jelezte Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke. Véleménye szerint ezért az unió gabonairányító bizottsága – amennyiben a hazai kormányzat előrelátóbb, s felkészültebb lobbizást folytatott volna – akár úgy is dönthetett volna, hogy 165-170 euróban szabja meg az eladás felső értékhatárát, s ezzel az állattartóknak is lehetővé teszi a vásárlást, és tíz-húsz eurós profitot is elér. Ezzel szemben az utóbbi pályázatok során lényegében csak kereskedőcégek nyertek, amelyek 180–200 eurós átlagáron kapták meg a kukoricát, s már másnap tonnánként húsz euróval drágábban kínálták azt az állattartóknak. Mivel az intervencióval a növénytermesztők tönkremenetelét igyekeztek megakadályozni a mindenki által befizetett adóforintokból, Sákán szerint most akár az állattartók érdekeit is szem előtt tarthatná a gabonairányító bizottság.