Hiteleznék a vizitdíjat a romáknak

Egy Komárom-Esztergom megyei község kisebbségi önkormányzata azt vizsgálja, miként hitelezhetné meg a helyi romáknak a vizitdíj összegét. Úgy látják ugyanis, hogy a rossz szociális helyzetben élők közül többen akkor sem fordulnak orvoshoz, ha indokolt volna, mert nem tudják kifizetni a 300 forintos vizitdíjat. Eddig egyébként az országban rendkívül kevesen jelezték igényüket a huszadik orvoslátogatás után visszajáró díjra.

Egy Komárom-Esztergom megyei községben, Bajnán azt vizsgálja a kisebbségi önkormányzat, hogy miként hitelezhetné meg a helyi romáknak a vizitdíj összegét. A gyanú szerint ugyanis közülük többen nem tudják kifizetni a 300 forintos vizitdíjat, így akkor sem fordulnak orvoshoz, ha indokolt volna. Az önkormányzat egyik, neve elhallgatását kérő képviselője úgy nyilatkozott: még nem tisztázták, milyen jogi lehetőség kínálkozik az effajta segítségnyújtáshoz. – Az azonban biztos, nem hagyhatják, hogy valaki anyagi nehézség miatt ne jusson el az orvoshoz – tette hozzá.
Eddig egyébként rendkívül kevesen kérték a 20. orvoslátogatás után visszajáró vizitdíjat. – A 3100 lakosú Sárrétudvariban például senki sem jelentkezett még ilyen igénnyel – tájékoztatta lapunkat Vigh Lászlóné, a település önkormányzatának szociális ügyintézője. Mint mondta, arra számítanak, hogy az emberek nem alkalmanként mennek a hivatalba visszakérni a 300 forintot, hanem összegyűjtik a befizetést igazoló számlákat, és év végén, egy összegben igénylik vissza a pénzt. – A nagyvárosokban is kevés a visszaigénylők száma, Székesfehérváron például eddig négyen jelentkeztek az önkormányzatnál – tudtuk meg Stettler Zsuzsanna sajtóreferenstől. Miskolcon eddig hatan éltek a lehetőséggel. Az önkormányzat egészségügyi főosztályvezetője, Jirkovszkyné Szép Mária szerint az ügyfelek nem eléggé informáltak a visszaigényléssel kapcsolatban, s ezért az önkormányzat a helyi média bevonásával próbálja tájékoztatni őket. A legtöbb félreértést az okozza, hogy sokan tévesen azt hiszik: a háziorvosnál, a járóbeteg-szakrendelésen és a kórházban „vegyesen” lehet gyűjteni a befizetést igazoló számlát. Valójában ellátási szintenként, külön-külön kell kifizetni húsz alkalmat ahhoz, hogy a későbbi befizetéseket vissza lehessen igényelni. Más hivatalból jelezték azt is lapunknak, hogy többen azt gondolták: ha húsznál többször rótták le a vizitdíjat, akkor az összes addig befizetett összeg visszajár. Pedig valójában csak a huszadik alkalom utáni befizetéseket lehet visszaigényelni.
– Pécsett eddig tizennégyen igényeltek vissza vizitdíjat az önkormányzatnál – tudtuk meg Endrei Júlia egészségügyi referenstől. Hetente többen telefonálnak hozzájuk, hogy a részletekről érdeklődjenek. Ez év áprilisáig működött egy központi zöld szám, ahol bárki tájékoztatást kérhetett a vizitdíj szabályairól, ám ez megszűnt. Endrei Júlia szerint újra kellene indítani az ingyenesen hívható vonalat. Szolnokon két visszaigénylés történt. A szociális és egészségügyi osztály vezetője, Versitz Éva elmondta, a vizitdíjat igény szerint fizetik viszsza. Típusproblémának látják azt, hogy a kórházi napidíjat is a jegyzőnél igénylik. A helyi médiában visszatérően rövid riportokkal próbálják megismertetni a vizitdíj körülményeit.
– Több oka lehet annak, hogy egyelőre kevesen igényeltek vissza vizitdíjat – hangsúlyozta Ari Lajos, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatója, aki korábban miniszteri biztosa volt a vizitdíj bevezetésének. Elmondta: sokan nem akarnak 300 forintért alkalmanként sorba állni a hivatalban, inkább kivárják az év végét, s egyszerre nagyobb összeget kérnek majd vissza. A huszadik alkalom után ugyanis alkalmanként is visszaigényelhető a pénz, de akár összegyűjthető több is. Hozzátette azt is, hogy egyelőre még csak fél év telt el az esztendőből, s úgy tűnik, egy átlagember ennyi idő alatt még nem volt hússzor orvosnál.
Érdeklődtünk az Egészségügyi Minisztériumnál: tervezik-e a viszszaigénylés szabályainak módosítását, de a tárcánál nemmel feleltek.