M0-s: hídépítés települési aggodalmakkal

Jövő nyárra elkészül a Budapestet elkerülő M0-s út északi Duna-hídja. Hurráhangulatra azonban nincs ok, mivel az M0-s Pestről Budára tartó forgalma az elkerülő út folytatásának hiányában az amúgy is túlzsúfolt Szentendrei útra, valamint a környező településekre, Budakalászra és Ürömre zúdul majd. Ráadásul a szaktárca több száz millió forint folyósításáról is „elfeledkezett”.

Az M0-s északi hídjának továbbvezető szakaszát, amely a várost elkerülő út hömpölygő forgalmát hivatott elvezetni majdan az M1-es irányába, 2003-ban kezdték újratervezni. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. honlapja szerint a 10-es és 11-es út közötti nyolc kilométeres szakasz építése az ürömiek „csökönyössége” miatt késlekedik. Az Uvaterv 1996-ban több verziót is készített a nyomvonalra, de Üröm a maga 6200 lakójával mindezt elutasította. A projektbe 2003-ban lehelt új életet a Gyurcsány-kabinet. Ám Ürömhöz mostanra Budakalász is csatlakozott, a dunai átkelőjét a mai napig hiába követelő Szigetmonostorról nem is szólva. Ugyanis egyik önkormányzat figyelmét sem kerülte el, hogy könnyen abba a csapdába eshetnek, amibe annak idején a Lágymányosi híd környékén élők: a híd elkészült ugyan, de a Pestről Budára érkező autósok elvezető utak hiányában a városrészre zúdultak.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerződést kötött Budakalásszal, amelyben a település vállalta, hogy változtatási tilalmat rendel el a majdani elkerülő utak telkeire. Ám a forgalmat elvezető utaknak csak a tervei készültek el, a kivitelezés elmaradt. Ezután egy másik, 2006. februári szerződésben kétszázmillió forintra kapott ígéretet az önkormányzat, amiből a település forgalomcsökkentő szigeteket építhet, és felújíthatja az elhasznált, még a lovaskocsi-forgalomra tervezett útjait. Ez az összeg nem érkezett meg Budakalász folyószámlájára, Parlagi Endre polgármester ez ügyben írt levelét pedig válaszra sem méltatták.
Budakalász legszívesebben nem járulna hozzá, hogy az M0-s út északi, most még név nélküli hídját forgalomba helyezzék, de erre nincs jogi lehetősége, arra viszont igen, hogy bírósághoz forduljon, amit most meg is tesz. – A pokol kénköves tüze fog érni minket – vélekedett a település első embere arra célozva, hogy az elkerülő út terhe mellett az Árpád híd (teher)forgalmának 30 százaléka is Budakalászra zúdul majd. – Nekünk végünk lesz – mondta a Magyar Nemzetnek Üröm polgármestere, Laboda Gábor. Aki járt már Üröm központjában, tudja, a község centrumában két derékszögű, szűk kanyar nehezíti a haladást, amelyeket még a személygépkocsik is csak egészen lassan tudnak bevenni. Arra az önkormányzatnak nincs lehetősége, hogy kitiltsa a községből a kamionforgalmat, mert – mint Laboda Gábor hangsúlyozta – az Ürömöt átszelő út országos főút. Így két lehetőség maradt: vagy beterelik Budapestre a teherforgalmat, ám ebbe a főpolgármester bizonyosan nem megy bele, vagy hagyják bemenni a kamionosokat Ürömre.
Miután világossá vált, hogy az M0-s híd mindenképpen megépül, Üröm megpróbált a tárcával kötött szerződésének bírósági úton érvényt szerezni. Szerencséjükre Csillag István korábbi minisztertől részvényesi nyilatkozatot csikartak ki szerződésükre, amelynek értelmében a tárca visszavonhatatlanul kötelezi magát arra, hogy háromszázmillió forintot folyósítson az önkormányzatnak. A tárgyaláson egyértelművé vált, Kóka János tárcája nem úszhatja meg a fizetést, ezért peren kívüli megállapodás eredményeként 270 milliót átutaltak Ürömnek. Az összeget hasznosítva a község megpróbálja erejéhez mérten felkészülten várni az autóforgalmat, ezért elkezdték felújítani az M0-sra vezető belső mellékutakat, ezekből kettőt már át is adtak.