N 13

Tisztul a kép a tavaly augusztus 20-án bekövetkezett természeti katasztrófa körül. Nem arról van szó, hogy a Miniszterelnöki Hivatalban végre levonták a megfelelő következtetéseket az egy évvel ezelőtti eseményekből. Hogy – legfőbb szervezőként – a kancelláriaminisztert terheli a felelősség azért, amiért nem függesztették fel a tűzijátékot, hiszen órákkal a kezdés előtt meteorológiai jelentések futottak be a tömegre később lecsapó szélvihar közeledtéről. Hogy így esélyt sem adtak arra, hogy a nézők menedéket kereshessenek a förgeteg elől. Nem arról van szó tehát, hogy a vihar, amely öt emberéletet követelt, és harmincnyolc ünneplőnek súlyos sérüléseket okozott, elérte a magyar politika egyik legnagyobb túlélőjét, Szilvásy Györgyöt.
Ez egyelőre nincs napirenden.
A kancelláriaminiszter testvére azonban, aki Kormányzati Tanácsadó Jósda néven működtet elemzőközpontot, és tavaly az okkult tudományokat segítségül híva készített tanulmányt a vihar okairól, pár hete újabb bejegyzést közölt honlapján arról, miként is okozta a természeti csapást néhány összeesküvő.
Ismeretes, hogy Szilvásy Péter az előző évben arról számolt be: a vihart szándékosan idézték elő gaz pártütők. A módszer lényegét a parapszichológus akkor a következőképpen írta le: „átviteli mágiával, pszichotronikai eszközökkel még a rendezvény előtt olyan negatív gondolatokat, gonoszságokat szuggeráltak az ünnepség résztvevőire, amely negatív gondolat, társulva a tömeg hatalmas energiájával, ünnepi hangulatával, képes volt ilyen paranormál jelenség kiváltásához”.
A múlt hónapban, egészen pontosan egy július 15-i bejegyzésében a mester a részletekre is rávilágított. Innen megtudhatjuk, hogy a tragédia fő felelőse továbbra sem Péter miniszter öccse, György, hanem egy rejtélyes, sunyi, gyáva és csúnya nő, akinek neve:
N 13.
A „volt KGB-ügynök N 13 és kis csapata értett a pszichotronikához, és már augusztus 16-tól készültek a kísérletükre. Feltételezték, ha titokban csinálják, nem jön rá senki. De túl sok gyanús nyomot hagytak, csináltak, így rá tudtunk jönni. Az N 13 egyébként az abortusz szuggesztióját alkalmazta a tudatenergiaátvitel-készülékkel, amit egy orosz tábornok fejlesztett ki már évtizedekkel ezelőtt.” N 13 egyébként nagyon veszélyes ügynök, ahogy Szilvásy Péter leírja, „az aljas Sztálin inkarnációjának a nevét hipnotizálja az ellenfeleire. Ez elég veszélyes, de kivédhető hatás. Sunyinak, gyávának lehet minősíteni, mert az áldozatainak bizalmába férkőzik (bár már eléggé csúnya hölgy lett), és nonverbális hipnózist alkalmazva az illetőre szuggerálja a Sztálin-inkarnációt. Aki ezek után tudja telepatikusan manipulálni. Ez az illető egy aljas patkány, akinek a bandája kezelte a vihart. […] A Sztálin-inkarnáció egyik trükkje, hogy az ellenfeleire szuggerálja az N 13-at, és ilyeténképpen létrejön egy furcsa kereszthipnózis. Ördögi kör, nagyon nehéz felismerni és hatástalanítani.”
Remélhetőleg a Miniszterelnöki Hivatal az idén már kellőképp felkészül a hatástalanításra. Ezt jelzi, hogy az utóbbi napokban a MEH blogot (internetes naplót) indított, amelyben a hivatal egyik munkatársa ad hasznos tanácsokat, ötleteket az ünnepre készülőknek, és megosztja olvasóival a szervezés fáradalmait is.
A hivatal ifjú titánja a kancellárián most – talán a mestert megirigyelve – Tanonc álnéven blogol, és webnaplójában olyan okosságokat tesz közzé, mint amilyen például a Tűzijátéknézők 12 pontja. Az első pont azt tanácsolja, hogy a nézők osszák meg élményeiket, mert a „barátokkal, családdal együtt nem csupán élvezetesebb lehet az ünnepség, de egymás biztonságára is jobban tudnak ügyelni”. (Valószínűleg N 13-nak így kisebb esélye lesz rá, hogy Sztálin-inkarnációt használjon.) A második pont arra hívja fel a figyelmet, hogy tájékozódjanak az ünneplők a környezetükben lévő utcákat, tereket illetően, mert ha kell, így könnyebben el tudnak menekülni a helyszínről (N 13 legnagyobb bánatára). A harmadik pont arra figyelmeztet, hogy a tűzijáték alatt „csónakázni tilos!” (Vajon N 13 betartja-e a szabályokat? Biztosan nem, de legalább könnyebb lesz kiszúrni, miközben kereszthipnózissal próbálkozik a ladikjában!)
Ha azonban mégis bekövetkezne a baj, a hetedik pont igazít el bennünket a teendőkről. Azt tanácsolja: „Hívjon segítséget a 112-n!” (Szerintem megnyugtató lenne, ha 20-án este a 112-es a Kormányzati Tanácsadó Jósda szellemirtóinál csörögne, én beléjük vetem bizodalmamat.) Bár rendkívül biztató a tizedik pont, amely tudomásunkra hozza: „Figyeljen a tájékoztatásokra! Vészhelyzet esetén az eseményért felelős szervezők beszüntethetik a tűzijátékot.”
Innen sejthető, hogy ez a rendkívül hasznos tippgyűjtemény tényleg az idén készülhetett (egyelőre nem tudjuk, hogy hány millió forint ütötte a markát annak, aki kitalálta), hiszen tavaly a szervezőknek láthatólag nem volt hatáskörük arra, hogy beszüntessék a rakéták fellövését.
Végül a tizenkettedik pont igazít el bennünket arról, hogy ha mindennek dacára N 13 mégis sikerrel járna, azért csakis mi vagyunk a felelősek, hiszen így tájékoztat: „Az ünnepi tűzijátékon minden kedves vendégünk saját felelősségére vesz részt.”
Mindenesetre ez az utolsó pont bölcs előrelátást takar: a kifejezést, hogy „felelős kormányzat”, a MEH kommunikációs stábja láthatóan törölte szótárából.
A hatástalanítás teljes sikerrel járt.