Nem akarnak spórolni a tárcák

Január előtt aligha léphet életbe a költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló új törvény. A minisztériumok nem sietnek az előkészítéssel.

Erőltetett jogalkotási menetrend folyik a Pénzügyminisztériumban: a tárcának az őszi kormányzati jogszabályok majdnem felét kell elkészítenie, ami már önmagában sem kis feladat, de a munkát nehezíti, hogy a minisztériumok korántsem mutatkoznak segítőkésznek az őket érintő takarékossági elképzelések elfogadásában. Mivel a költségvetési szervek gazdálkodásáról szóló új törvény számos szigorítást tartalmaz, úgy tűnik, a tárcáknak nem áll igazán érdekükben a jelenlegi, meglehetősen átláthatatlan rendszer megváltoztatása. Az, hogy az egyeztetéseket a tárcák lassították, kiderül az Index internetes portál birtokába került pénzügyminisztériumi dokumentumból is, amely szerint a költségvetési intézményeknek már szeptember elsejétől a szigorú spórolás jegyében kellene működniük, de az most már biztos, hogy a bevezetés csúszni fog.
Ezzel kapcsolatban Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca sajtóosztályának vezetője lapunkat tegnap úgy tájékoztatta, hogy ősszel már az Országgyűlés elé kerülhet a szóban forgó törvény, s várhatóan még az idén elfogadja azt a parlament. Mindez azt valószínűsíti, hogy a spórolás korszaka legfeljebb jövő év elején köszönthet a minisztériumokra. Úgy tudjuk, eddig már több államigazgatási egyeztetés történt a pénzügyi tárca és a többi minisztérium között, ám a jövő évi költségvetés tervezésének egyre szorítóbb határideje miatt a probléma most kiújulni látszik.
*
Információink szerint így a tárcáknak nemcsak a jövő évi előirányzatokat kell elküldeniük a PM-nek – mai határidővel –, hanem a 2011-ig szóló irányszámokat is ki kell dolgozniuk. A minisztériumok most azért is óvatosak, mert a megszabott számokat – amelyek a támogatási összegeket is tartalmazzák – később önállóan már nem módosíthatják, mert mindenféle változtatáshoz a kormány külön engedélye lesz szükséges.
A szaktárca javaslata szerint a jövőben szigorú előírások lennének érvényesek a költségvetési szervek jogállásával, alapításával és megszüntetésével kapcsolatban, így meg kellene indokolni például, hogy egy adott, közpénzből gazdálkodó intézmény mire kívánja elkölteni az igényelt adóforintokat. Az indítvány jelentősen megkönnyítené a szervezetek megszüntetését, a takarékossági intézkedéseken túl valószínűleg ez a pont sem aratott osztatlan sikert a minisztériumok körében. Az erre vonatkozó javaslat szerint a jövőben nem lenne magától értetődő, hogy egy adott évben működő állami szerv a következő évben is fennmarad. Az adott közfeladat ellátásáért versenyezhetnének az intézmények, azaz valamelyik akár meg is szűnhet, ha valaki elnyeri előle a megbízást.
A törvény hatálybalépése után az elbocsátásokkal kapcsolatos szabályozás is szigorodik: a pénzügyi tárca indítványa szerint a leépítés áldozatául esett köztisztviselő bérét ezentúl vissza kellene adni a büdzsének, vagyis az elbocsátások nyomán felszabaduló bértömeget nem lehetne szétosztani a munkahelyüket megtartók között. A jelenlegi szabályozás még az egész kollektívára vonatkozó bér összegét határozza meg, így ha ma elküldenek egy alkalmazottat, annak fizetése a költségvetési szervnél maradhat.