Mindent az EKF-nek
A dél-dunántúli régióban összesen tizenöt nagy projektet támogatnak, közülük a legfajsúlyosabbak az Európa kulturális fővárosához (EKF) kapcsolódó pécsi fejlesztések, amelyek nagy lehetőséget teremtenek, de csak ha megvalósulnak. A Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke, Horváth Zoltán szerint azonban nem jó döntés, hogy az EKF-projekteket is beemelték a regionális operatív programok közé, hiszen ezzel a dél-dunántúli régió más fejlesztéseitől vették el a pénzt. Annak ellenére, hogy kiemelt nemzeti programról van szó, országos szinten mégsem támogatják, a kormányzat pedig egyetlen pluszforrást sem utal majd hozzá – vélekedik az alelnök, és hozzátette, reméli, az erősödő politikai nyomás ellenére a regionális fejlesztési tanácsban a jövőben is szakmai döntéseket hoznak majd.
Elfelejtett Dél-Alföld
Kikerült a támogatásból a megyei kórház egészségügyi központtá fejlesztése, az iskolák újjáépítése – magyarázta Bányai Gábor, a Bács-Kiskun megyei önkormányzat elnöke. A megye területén több olyan beruházásra is beadtak pályázatot, amelyet kihúztak a támogatottak listájáról, csökkentve ezzel a dél-alföldi régió felemelkedésének lehetőségét. A legfontosabb a régió szempontjából a Duna–Tisza közi Homokhátság fenntartható fejlődésére beadott projekt volt, ennek ellenére a kormányzati döntés ezt nem hagyta jóvá. Az infrastrukturális fejlődés szempontjából jelentős útépítések egyikére sem jutott uniós pénz – sorolta Bányai Gábor a megye szempontjából fontosnak tartott, a központi elosztásból mégis kimaradt beruházásokat.
Kevés győztes program
Békés megyében elégedetlenek azzal, hogy a beadott programok csekély hányadát támogatta a kormányzat. – Minden olyan program, amely elnyerte a kabinet tetszését, indokolt, inkább az lepett meg, hogy csak ennyi pályázat kapott támogatást. A benyújtott 25-30 program közül csak ötöt értékelt pozitívan a kormányzat, pedig több értékes anyagot is összeállítottak a megyében – panaszkodott Domokos László, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, aki hozzáfűzte, nem kapott támogatást a kiemelt intézményként működő gyulai kórház, és nincs a jóváhagyottak között gazdaságélénkítő program sem, pedig erre igazán nagy szüksége lenne a megyének és a régiónak egyaránt. Megjegyezte: a szakképzéssel kapcsolatos kiemelt programot is elutasította a kabinet.
Minden út Miskolcra vezet
Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács döntése értelmében két év alatt 48 milliárd forintnyi fejlesztési támogatást kap az ország második legnagyobb megyéje, Borsod-Abaúj-Zemplén, amelyből 10,707 milliárd forintot heteken belül lehívhatnak a támogatottak. A Szabó György szocialista képviselő vezette tanács döntése értelmében hatmilliárd fordítható a közeljövőben ipari parkok kialakítására, az edelényi kastély felújításának folytatására, a megyeszékhely Avas városrészének, valamint Miskolc központjának fejlesztésére. A most felhasználható öszszegből 4,4 milliárd forint jut a közlekedési infrastruktúra minőségének javítására, s a tervek szerint tizenöt alsóbbrendű közutat leaszfaltoznak majd.
Nem támogatott árvízvédelem
Körülbelül másfél milliárd forintnyi támogatást kaptak a kiemelt Csongrád megyei fejlesztési tervek, ezt a Dél-alföldi regionális operatív programból fizetik majd ki. Támogatásra méltónak, ám továbbgondolást igénylőnek találták emellett Szegeden a Mars tér rendezését, Hódmezővásárhelyen a kulturális városrehabilitációs programot, illetve Szegeden a fürdőkomplexum fejlesztését. Ez utóbbira összesen 5,75 milliárd forintnyi támogatást kértek a pályázók. Nem került be a támogatási körbe viszont Szegeden az elektromos tömegközlekedés fejlesztése, ez 12,5 milliárd forintos fejlesztés lenne elsősorban új járművek beszerzése által. Kimaradt a szegedi partfal megépítése, vagyis az árvízvédelmi rendszer fejlesztése. Hódmezővásárhely térsége a szennyvízcsatorna-építés hárommilliárd forintos támogatását hiányolja.
Szociális igazságtalanság
Abszolút szocialista beruházások kaptak támogatást – fejezte ki felháborodását Gombaszöginé Balogh Ibolya. A Fejér megyei önkormányzat elnöke kifejtette: a nagy jelentőségű, a társadalom legrászorultabb rétegeit érintő befektetések egyikét sem méltatta támogatásra a kormányzat. A megye főként egészségügyi és szociális területeken várt előrelépést, így például az évek óta fejlesztésre szoruló, halmozottan sérült gyerekeket ellátását végző polgárdi ápoló-gondozó otthon esetén. „Sem a méltatlan körülmények között élő gyerekek számára, sem a sárosdi idősek otthona lakói elfogadhatatlan helyzetének megoldására nem kaptunk pénzt – mondta az elnök aszszony, majd hozzátette: – Társadalmi igazságtalanság, ami történik, hiszen ilyen körülmények között az alapvető ellátást sem tudjuk biztosítani.”
Síri csönd tizenhárom beruházásról
– Elméletileg az Új Magyarország fejlesztési tervről (ÚMFT) tájékoztatott a kormányzat, ennek ellenére csak a regionális operatív programok közé tartozó döntésekről lehetett részleteket megtudni – mondta Szakács Imre. A Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat elnöke közleményében kifejtette: „nagy a csend” az ÚMFT másik nagy részterülete, az ágazati operatív programok kiemelt projektjei körül. Ezekben ugyanis a megye tizenhárom beruházása is szerepel, többek között a nagylózsi időskorúak otthonában új, 100 férőhelyes épület létrehozása, az intézmény teljes akadálymentesítése. A Sürgősségi Betegellátó Centrum és a Petz Aladár megyei kórház műtőblokkjának kialakítása szintén várat magára. A kormány hallgat az árvízvédelmi fejlesztésekről is, amelyek hosszú idő után kikerültek a kiemelt projektek közül.
Debrecent kisemmizték
Az észak-alföldi régiót mélyen alulértékelte a kormányzat az 500 milliárd forintos európai fejlesztési forráskeret első részének felosztásakor, Debrecen pedig még ehhez képest is hátrányos besorolást kapott – jelentette ki Papp László, a debreceni önkormányzat Fidesz-frakciójának vezetője. A politikus szerint a városnak különösen sérelmes, hogy a gyógyfürdő fejlesztési pályázata még a továbbgondolandó projektek között sem szerepel. A kormányzat az elutasítást azzal indokolta, hogy a debreceniek nem adtak be előzetes megvalósíthatósági tanulmányt. A valóság viszont az, hogy a kiíró kérésére többször módosított pályázati tartalomhoz és öszszeghez szabott megvalósíthatósági tanulmányt az önkormányzat megrendelte, és a fejlesztési ügynökségtől kapott tájékoztatás szerint határidőre, vagyis augusztus elejére be is kívánta nyújtani.
Tovább szépül Eger
Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács dönt a Heves megyének járó s két év alatt felhasználható húszmilliárd forint elosztásáról. A bikavér fővárosában, Egerben infrastrukturális, turisztikai, illetve műemlékvédelmi beruházások valósulnak meg a most lehívható csaknem kétmilliárd forintból, ugyanakkor a megye mellékútjaira szintén hasonló nagyságú öszszeget költenek még a hidegebb évszak beállta előtt. Megtudtuk, az idegenforgalom fellendítése stratégiai jelentőségű feladat Hevesben, így az egri borvidék, valamint a Bükk és a Mátra kiemelt települései körülbelül hatszázmillió forinthoz jutnak fejlesztési céljaik megvalósításához.
Türelem és optimizmus
Minden projekt kimaradt, amit a regionális fejlesztési tanács javasolt – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat elnöke. Fejér Andor szerint ez annak köszönhető, hogy a tanács nem hozta meg időben a döntését a beruházásokkal kapcsolatban. Ennek okáról az elnök nem kívánt beszélni, ő ugyanis még bízik abban, hogy a szeptemberi, második fordulós kormánydöntés során lesz esély elnyerni a kiemelt projektek támogatását.
Centralizált döntéshozatal
Csak olyan projektek maradtak meg, amelyek a kincstárhoz vagy a közútkezelőhöz tartoznak – magyarázta Völner Pál, a Komárom-Esztergom megyei önkormányzat elnöke. Ezt igazolja, hogy a támogatott beruházások listáján szereplő 4,9 milliárd forintos befektetés, amely a komáromi Monostori erőd turisztikai és kulturális központtá fejlesztését tartalmazza, a kincstár tulajdona. A Magyar Közútkezelő Kht. vagyonához tartozó, Nyergesújfalunál található, 10-es főút melletti sziklafal is megerősítésre szorul, erre 184 millió forintot ítélt meg a kormányzat. Ezzel szemben a megyei könyvtár, amelyet a pusztulástól kellene megóvni, csakúgy nem kapott támogatást, mint a kórház, az iskolák vagy Esztergom történelmi belvárosának rehabilitációja.
Szakmaiatlanság
Sikerként próbálják eladni az útépítésekre megítélt támogatásokat, holott az út állami tulajdon – fejtette ki a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke. Becsó Zsolt elmondta: mindössze két salgótarjáni beruházás nyert támogatást. Egy szakképző központ megépülését, ami az oktatásban fontos előrelépést jelentene, egyelőre csak remélheti a megye. – Hihetetlen időbeli lemaradásunk van, ebben az évben eddig semmi nem történt – mondta Becsó Zsolt. Az elnök felháborodását fejezte ki, hogy a regionális tanács hatvan projektet nevesített már, de a kormány részéről csak átláthatatlan kommunikációval találkoznak. „Reméljük, hogy a jövőben a szakmai megközelítés fog érvényesülni és nem a szocialista párt politikai motivációi” – tette hozzá.
Kimaradt a teljes megye
A Pest Megyei Közgyűlés elnöke lapunknak elmondta, a megyében két pályázat került be a kiemelt körbe: a gödöllői kastély és a skanzen. – A kastély a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz, míg a skanzen az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz tartozik, így gyakorlatilag sem a megyei közgyűlésnek, sem a megyében található önkormányzatoknak nincs támogatott kiemelt programjuk. Nem mondom, hogy ezekre nem kell költeni, de több olyan program nem kapott támogatást, amely fontos a térségben – szögezte le Szűcs Lajos, a közgyűlés elnöke, és rámutatott arra, hogy a kiemelt körből kimaradt a kistarcsai Flór Ferenc-kórház teljes rekonstrukciója, a nagybörzsönyi kisvasút, a szigetszentmiklósi és a dabasi rendelőintézet felújítása, egy szociális otthont megépítése és a belterületi utak felújítása.
Somogy a sor végén
Az már biztos, hogy abból a bizonyos ötszázmilliárdból Somogy megye csak egy nyúlfarknyi bekötőút-szakaszra, a Tab közeli Lulla községet az „autópályás” Balatonendréddel összekötő útra kap pénzt. A Kóka János által megígért, Kaposvárt Balatonlellével összekötő 67-es út korszerűsítéséről Kolber István úgy nyilatkozott, hogy „arról augusztus 8-án várhatóan pozitív döntés születik”. A korábban „déli autópályaként” emlegetett, ma már M9-es útként szereplő autóút továbbépítéséről mélyen hallgat az közlekedési tárca. – Pedig hát Somogyot is csak a jó minőségű és gyorsforgalmat biztosító utak húzhatnák ki a gazdasági kátyúból – fogalmazott a minap Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés fideszes elnöke.
Lekicsinylett pályázat
Igazságtalannak ítéli az Észak-Alföld forráshoz jutási esélyeit Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés alelnöke, aki szerint senki nem gondolhatja komolyan, hogy a három megyéből álló régióban egyedül a hajdúszoboszlói aqupark fejlesztése kiemelt jelentőségű. Ők a nyíregyházi bujtosi szabadidőcsarnok felújítását és bővítését, a Loire menti kastélyok mintájára épült tiszadobi Andrássy-kastély rekonstrukcióját, valamint az egész Magyarországon unikumnak számító szatmári román templomok idegenforgalmi feltárását szolgáló pályázataik végleges elvetését érzik méltánytalannak. Különösen azt furcsálják, hogy a szabadidőcsarnok rekonstrukcióját azzal utasította el a kormányzat, hogy a pályázott 520 millió forint túlságosan kicsi öszszeg ahhoz, hogy ebből kiemelt projekt lehessen.
Előre eldöntve
Tolna megyében egyetlen olyan program sem került be a kiemeltek közé, amelyről nem lehetett sejteni, hogy az lesz – közölte lapunkkal Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke, aki úgy látja, minden a regionális fejlesztési tanácsban dőlt el, az utolsó pillanatban már új kiemelt program nem került elő. Hozzátette: így kapott támogatást több útszakasz felújítása. A közgyűlési elnök ellenben fájlalja, hogy nem kapott támogatást az a programjavaslatuk, amelyik azt célozná meg, hogy a régi klasszicista stílusban megépült, ma levéltárként funkcionáló ingatlanjukból múzeum legyen, a levéltár pedig egy új épületben működne tovább. Megjegyezte: ugyanígy nem került a kiemelt projektek közé a megyei könyvtár felújítása sem.
Hátrányos régió
Nem elég az, hogy a magyar fejlesztési források felosztásánál is negatív diszkrimináció éri a nyugati megyéket, most úgy néz ki, az uniós források esetében is a kormányzat akarja meghatározni azt, hogy milyen célre milyen pénzeket nyerhetnek el esetleg a megyék – reagált a kabinet döntésére Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, aki attól fél, hogy az önrész biztosítása lesz a legnagyobb akadálya a projektek megvalósításának. A politikus elismerte, szerencsés helyzetben vannak azzal, hogy az alsórendű útjaik felújítása a kiemelt programok közé került, de aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az M9-es autópálya építése lekerült a napirendről, és kevésnek találja a műemlékek felújítására jutó kiemelt programokat. Így fájlalja azt is, hogy a körmendi Batthyány-kastély nem élvez elsőbbséget.
Lassú a kabinet
Veszprém megye számára az lenne a legfontosabb, hogy a megyei kórházban megvalósuljon az onkológiai központ megépítése, de ez az első körben nem került be a kiemelt projektek közé – jegyezte meg Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke, aki úgy tudja, hogy ez a program a következő körökben kaphat esetleg támogatást. Véleménye szerint ez a nagyon lassú tempó, amellyel a kormány dolgozik, komoly zavarokat okozhat náluk. – Örömmel tölt el minket, hogy Balatonfüred nyert 1,5 milliárd forintos összeget a városközpont rekonstrukciójára, az azonban felháborító, hogy a megye egyetlen programja sem került be a kiemeltek közé – fakadt ki a közgyűlési elnöke, aki hozzáfűzte, a színház felújítására, múzeumfejlesztésre és három korszerűtlen szociális intézmény rekonstrukciójára és cseréjére szerettek volna pénzt szerezni.
Tönkretették az utakat
Zala megye teljes bizonytalanságban van a kormány döntése miatt, és csak részinformációkkal rendelkezik a kiemelt programokkal kapcsolatban. – Az nem lehet kifogásolni, hogy a turisztikai célú pályázataink bekerültek a kiemelt programok közé, azokra valóban szükség van, arról azonban nincs információnk, hogy mi lett az ágazati projektjeink sora, amelyek szintén komoly jelentőségűek – közölte Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, aki viszont aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy útépítési feladatokra kevés forrást biztosítanak a megye számára, holott az autópálya-építkezésnél korábban tönkretették az utakat, amelyek így felújításra szorulnak.
baleset
Súlyos balesetek miatt félbeszakították a VIII. Dagonya Extrém Fesztivált
