Bár a skandináv ország nem volt olyan jelentőségű kémkedési terep a Stasi számára, mint a NATO-tag Dánia és Norvégia, a hidegháborúban tanúsított semlegessége folytán a kémek egyik kedvelt területi találkahelyévé vált. Anders Thornberg SAPO-szóvivő azt mondta, 1993–1995 között számos egykori ügynököt kihallgattak és vádat is emeltek ellenük, ám a mindössze ötéves elévülési idő miatt ezeket ejtették. Az ügynökök nevét azóta sem hozták nyilvánosságra. Björn Cederberg tényfeltáró újságíró azt állítja, volt olyan Stasi-ügynök, aki a svéd hadseregre vonatkozó szigorúan titkos információkhoz is hozzáférhetett. A szakértő azt mérlegeli, hogy törvényszéki beadvánnyal kényszeríti a szerinte belenyugvó kémelhárítást arra, hogy felfedje az ügynökök kilétét.
A Stasi külföldi hírszerzési osztálya, a HVA által beszervezettek névsora kétségkívül impozáns lehet. A norvég média még 2000 februárjában szellőztette meg több, a szomszédban kémkedő Stasi-ügynök fedőnevét és ténykedése hátterét. Az 1980-ban beszervezett „Krone” például Olof Palme 1986-ban meggyilkolt svéd miniszterelnökről közölt személyes információkat, vagyis a kormányfő közvetlen környezetéhez tartozhatott. Markus Wolf, a Stasi tavaly elhunyt igazgatója szerint a titkosszolgálat két-három svéd parlamenti képviselőt is megkörnyékezett. Wolfot Vladimir Kotenev orosz nagykövet országa igaz barátjaként méltatta. Szakértők szerint a főként az 1980-as években beszervezett jelentéstevők közül többen azóta Oroszország védőszárnyai alatt tevékenykednek továbbra is.
„Arcátlanság azt állítani, hogy Ukrajna áll legközelebb az EU-tagsághoz”
