Kölcsönök felvételével próbálja eddigi életszínvonalát fenntartani a hazai lakosság: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi adatai szerint június végén a háztartások összesen 5172 milliárd forinttal tartoztak a különböző bankok felé. Tavaly június óta csaknem 800 milliárd forintnyi kölcsönt vett fel a lakosság, az elmúlt négy évben pedig megnégyszereződött a háztartások által felvett hitelek összege. A teljes adósságállományon belül a legjelentősebb rész a lakáskölcsönöké, hiszen a családok június végén összesen 2846 milliárd forintnyi lakáshitellel rendelkeztek. A legütemesebb gyorsulást az idén a fogyasztási kölcsönök piacán mérte a jegybank. A legtöbben szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel ebben az évben, így a lakosság tartozásállománya ennél a hiteltípusnál már meghaladja a 900 milliárd forintot. A roppant dinamikus hitelfelvételi kedvet mutatja, hogy a bankok által nyújtott szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 2005 júniusában még csak 257 milliárd forintot tett ki, azaz két év leforgása alatt a családok adóssága itt több mint háromszorosára emelkedett. A jelzáloghitel felfutásában erőteljes szerepük van a pénzintézeteknek is, amelyek a múlt évben változtattak korábbi hitelezési stratégiájukon. Az új tendencia szinte valamennyi banknál megfigyelhető: az ügyfeleket az áru- és a személyi hitelek helyett inkább a jelzáloghitelekre igyekeznek rábeszélni, így a pénzintézet fedezete nem egy áru vagy a hitelfelvevő fizetése, hanem a sokkal biztosabbnak bizonyuló ingatlan. A hitelek átütemezésénél hasonló folyamat követhető nyomon. A korábban felvett kölcsönöket a pénzintézetek zöménél át lehet csoportosítani, ám fedezetként a legtöbb esetben itt is ingatlant kérnek.
A fogyasztási hitelek közül a második legnépszerűbb típusnak a személyi hitel számít. A jegybank kimutatása szerint június végén a lakosság összesen 496 milliárd forint ilyen kölcsönnel rendelkezett. Ez 140 milliárd forinttal több, mint a három évvel korábbi állomány, azaz a személyi hitel az elmúlt években kevésbé számított közkedveltnek.
Az autóvásárlási hiteleknél ennél dinamikusabb bővülést mért az MNB: június végéig öszszesen 227 milliárd forintnyi hitellel rendelkeztek a családok, csaknem háromszor többel, mint három évvel korábban.
A fogyasztási hitelek közül jelenleg az áruvásárlási hitelek a legnépszerűtlenebbek. Júniusban a háztartások 113 milliárd forintnyi áruvásárlási kölcsönnel tartoztak a pénzintézetek felé, s növekedést ugyan itt is mért a jegybank, a bővülés üteme azonban a többi hitellel összehasonlítva itt jóval szerényebb.
A hitelek túlnyomó többségét devizában és több évre veszi fel a lakosság. Júniusban a háztartások – a korábbi hónapokhoz hasonlóan – szinte kizárólag devizaalapú kölcsönt igényeltek, így a devizahitelek súlya jelenleg 47,5 százalékos, két és félszerese a 2005 júniusában mért aránynak.
Miközben töretlen a hitelfelvételi láz, egyre többen nem tudják fizetni törlesztőrészleteiket. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a jegybank legutóbbi adatai azt mutatják, hogy folyamatosan nő a bedőlt hitelek száma. A legtöbb rossz adóst az áruhiteleknél regisztrálta a két intézmény, hiszen az idei első negyedévben az áruhitelek 8,5 százalékát nem tudták törleszteni az adósok. Némileg jobb a helyzet az autóvásárlási és a személyi kölcsönöknél, ahol öt- és négyszázalékos volt a bedőlt hitelek aránya. A legfegyelmezettebben az ingatlanfedezettel ellátott kölcsönöket törlesztik a családok, a bedőlt hitelek aránya itt egy százalék alatt van. A tavalyi év első negyedében a teljes lakossági hitelállomány 2,49, az idei első negyedévben pedig 2,7 százaléka minősült problémásnak.
A bedőlt hitelekkel párhuzamosan folyamatosan emelkedik a banki adóslistán lévők száma. A központi hitelinformációs rendszer lakossági adatbázisában – közismert nevén a BAR-listán – május végén már csaknem 400 ezer magánszemély több mint 600 ezer mulasztását tartotta nyilván a rendszert üzemeltető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. 2005-ben 19 százalékkal gyarapodott a mulasztások száma, s az elmúlt évben is 18 százalékos volt az emelkedés. A szabályok szerint azok kerülhetnek fel a banki feketelistára, akik legalább a havi minimálbér összegével több mint 90 napja tartoznak valamelyik pénzintézetnek. A tartozások kiegyenlítése, illetve a mulasztás megszüntetése után még öt évig tartják nyilván a rossz adósok adatait a BISZ adatbázisában.
Miközben egyre többen vesznek fel hiteleket, ugyanez a dinamizmus nem mondható el a megtakarításokról, a bankoknál elhelyezett betétek összege ugyanis tavaly december óta alig mutat némi változást. A megtakarítások értéke 2005 elejéig emelkedett dinamikusan, a növekedés mértéke innentől kezdve mérséklődött, majd 2006 végén – a megszorítások miatt – a bővülés teljesen megállt. A jegybank kimutatása szerint a lakosság június végén összesen 6016 milliárd forintnyi betéttel rendelkezett, s a megtakarítások értéke tavaly december óta 6000 milliárd forint körül mozog. Látra szóló betétben összesen 1636 milliárd forintot tartottak a családok, amelyek 4380 milliárd forintot azonban lekötöttek. A látra szóló betétek kamata júniusban 2,9 százalékos, az egy éven belüli lejáratúaké 6,9 százalékos, míg az egy éven túli, de legfeljebb kétéves lejáratú lekötött betétek kamata 8,1 százalékos volt.
Patrióták Európáért
Totalitárius módszereket alkalmaz Brüsszel a Patrióták ellen
