Infláció: az EU-ban mi tartjuk a csúcsot

Ismét sikerült a legrosszabb makrogazdasági mutatót produkálnia hazánknak – ezúttal a pénzromlás gyorsasága lett nálunk a legmagasabb az unióban, 7,7 százalékos aránnyal. Megosztott első helyen végzett velünk együtt Lettország, ahol azonban a magyar 1,2 százalékos szerénységű GDP-fejlődés egy helyben toporgása helyett két számjegyű a valódi dübörgés. Az Eurostat tegnap közölt legfrissebb inflációs adatai szerint az euróövezetben 1,3 százalékra mérséklődött a pénzromlás üteme, s a 27 ország átlaga is 2,1 százalék. Szektoronként nézve az EU-ban a legnagyobb mértékben az oktatás és a szállodaipar árai drágultak, a közlekedés és a ruházkodás szinte ugyanannyiba kerül, mint egy évvel ezelőtt, míg a telekommunikáció árai még csökkentek is.
A hazai infláció kiugróan magas szintje egyértelműen a megszorító intézkedések mellékhatása – magyarázta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint látható, hogy a „vártnál is nagyobbat ütött” a Gyurcsány-csomag. Török hangsúlyozta: a legfájdalmasabb visszaesés a bruttó hazai összterméké, mely az 1997 és 2006 közötti periódus átlagosan 4,5 százalékos üteméhez képest óriási lelassulást jelent. Másrészt az éves szinten közel nyolcszázalékos drágulások szintén a lakosság terheit növelik: az élelmiszerárak és a villamosenergia-árak megugrása pedig még további meglepetéseket tartogat erre az évre – tette hozzá Török, aki éppen ezért még a decemberi hónapra is hat százalék fölötti inflációt jósol. Az Eurostat augusztus havi adataiból kiolvasható, hogy Szlovákiában – igaz, csak 0,1 százalékkal, de – csökkentek a fogyasztói árak.