Nyílik a kapu a külföldiek előtt

Ötpárti tárgyalást hívtak öszsze jövő hét keddre földügyekben a szocialisták. A fő téma az állattartó telepekkel rendelkező cégek földhöz juttatása lesz, ami a szakminiszter szerint is lehetővé teszi a külföldiek hazai térhódítását. Az MSZP és az agrárkormányzat elszántságát jelzi, hogy az ügy érdekében még a parlamenti menetrendet is átírták.

Meg kívánja nyitni a hazai földpiacot a külföldi tőke előtt az agrárkormányzat. Erre a szándékra mutat, hogy Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a társas vállalkozások indítványára hivatkozva – ami az állattartó telepeknél a jogi személyek számára is lehetővé tenné a földvásárlást – javasolta a parlament plenáris ülésén, hogy a jelenlegi földtörvény végszavazás előtt álló módosítását vegye le napirendjéről a T. Ház. A házbizottság csütörtöki ülésén fel is függesztették az előterjesztés tárgyalását, az MSZP agrárpolitikai és vidékfejlesztési munkacsoportja pedig jövő hét keddre ötpárti tárgyalást hívott össze, melynek középpontjában – az államtitkár előrejelzése szerint – a nagyüzemeket képviselő Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ), valamint a Magyar Agrárkamara fentebb már idézett javaslata áll.
A MOSZ idei kongresszusán jelentette be Nagy Tamás, a szervezet elnöke, hogy az érdekvédelmi szövetség álláspontja szerint a társas vállalkozások számára is lehetővé kellene tenni hazánkban a termőföld megvásárlását. Jelenleg erre nincs mód, éppen azért, mert a cégek színre lépésével együtt megjelenne vevőként a külföldi spekulatív tőke is a hazai földpiacon. A jogi személyek, társas vállalkozások között ugyanis az uniós és más nemzetközi szabályok alapján nem tehet különbséget hazánk aszerint, hogy azoknak magyar vagy külhoni tulajdonosa van. Ebből következik, hogy ha a társas vállalkozások számára bármilyen formában lehetővé válik Magyarországon a földtulajdonlás, akkor egyúttal a külföldi tőke előtt is megnyílik a hazai földpiac.
Ezzel az összefüggéssel egyetértett lapunknak adott legutóbbi interjújában, s ez alapján utasította el a MOSZ javaslatát Gráf József földművelésügyi miniszter is. A tárcavezető ugyanakkor nem tartotta kizártnak, hogy az állattartó telepekkel rendelkező cégeknél e tilalom alól kivételt tegyenek. Lényegében erre az elképzelésre hivatkozva tett javaslatot Gőgös Zoltán a törvényhozás hétfő éjszakai ülésén, a földtörvény technikai jellegű módosításait tartalmazó előterjesztés részletes tárgyalásakor arra, hogy a menetrend homlokegyenest megváltozzon s ötpárti tárgyalással folytatódjon.
Az államtitkár egyébként Herbály Imre, az MSZP agrárpolitikai és vidékfejlesztési munkacsoportja vezetőjének felszólalásához csatlakozott, aki a következő bevezetéssel indította el az ellenzéket alaposan meglepő indítványt: „Jókor kaptam meg a szót. Ezen a késő esti órán magunk között vagyunk.” Mindez erősítheti azok gyanúját, akik szerint a kormány és a szocialisták a rendkívül kényes földkérdésben most hirtelen huszárvágással, a nyilvánosság távol tartásával próbálnak áttörést elérni. Mások szerint az sem véletlen, hogy az állattartó cégeket földhöz juttatni szándékozó szocialista indítvány csupán negyedórával a vagyontörvény elfogadását követően hangzott el, annak a törvénynek a megszületése után, amelyik az agrártárcától az állami vagyont kezelő és privatizáló összevont intézmény felügyelete alá rendeli a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet.
Az éjszakai vitában Jakab István fideszes képviselő, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke a földtörvény körüli menetrend megváltoztatása ellen elsősorban azzal érvelt, hogy a kormányzat nem rendelkezik világos és egyértelmű birtokpolitikával, márpedig enélkül nem lehet dönteni ilyen fajsúlyos kérdésekben. A honatya szólt arról is, hogy a spekulatív tőke egymás után veszi meg az országban a mezőgazdasági részvénytársaságokat, miközben az állattartó gazdaságoknak a rendkívül rossz jövedelmezőség miatt nincs pénzük a termőföldek megvásárlására.
A földügyekben összehívott ötpárti tárgyalás eredményességéhez szakemberek szerint nem fűzhetünk sok reményt. A nyár folyamán az agrártárca vezetője is felhívta a figyelmet arra, hogy a kérdést legkevésbé a pártpolitika asztalán lehet elrendezni. Ugyanakkor a Gráf József által is szükségesnek tartott szakmai egyeztetésekből a nyár folyamán nem valósult meg semmi, így az agrárminiszter eredeti szándékainak kudarcát is jelezheti, hogy most az MSZP vette a kezébe a kezdeményezést.