Áramár, te drága!

A Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó, timföldgyártással foglalkozó Motim Zrt. is csatlakozott ahhoz a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak írt szakmai állásfoglaláshoz, amely az áramárak csökkentésére szólítja fel az SZDSZ-es vezetésű tárcát. A piacnyitással várható drágulás miatt nagyberuházások állhatnak le, iparágak válhatnak veszteségessé.

Úgy tűnik, a miniszterelnöknek is okozhat nehézségeket a jövő évi, akár 30-40 százalékos áramár-emelkedés, amit a január 1-jétől esedékes teljes körű piacnyitás eredményezhet. Legalábbis érdekeltségi körének egyik cége, a timföldgyártással foglalkozó Motim Zrt. is aláírta – másik hat ipari energiafogyasztóval egyetemben – azt a panaszlevelet, amelyben a gazdasági és közlekedési minisztert arra kérik, avatkozzon be az árak kedvezőtlen alakulásába, máskülönben komoly válság alakul ki jövőre a legnagyobb áramfelhasználóknál.
A Motim Zrt., a Duna-Dráva Cement Zrt., a Nitrogénművek Zrt., a Dunapack Zrt., az ISD Dunaferr Zrt., valamint a BorsodChem Zrt. mellett a Mal Magyar Alumínium Termelő és Kereskedő Zrt. is csatlakozott az áramárcsökkentő szakmai állásfoglaláshoz. Bakonyi Zoltán, a Mal alelnöke lapunknak elmondta: erre azért volt szükség, mert hazánkban lényegesen magasabbak az energiaárak, mint bárhol a közelünkben, s ha még ehhez hozzájön az a 30-40 százalékos drágulás, amit a piacnyitás okozhat, hatalmas versenyhátrányba kerülnek az ipari fogyasztók. A szakember elmondta: a levél szakmai érvrendszert tartalmaz, illetve az áremelkedés lehetséges következményeit fejti ki.
Bakonyi konkrétumokról nem kívánt beszámolni, mivel véleménye szerint az nem lenne szerencsés egy esetleges párbeszéd kibontakozása szempontjából. Hozzátette, az a céljuk, hogy elgondolkodtassák a kormányzat illetékes döntéshozóit. Arra is emlékeztetett, hogy már két évvel ezelőtt is volt hasonló kezdeményezésük, akkor azonban nem történt beavatkozás a kormány részéről, így a villamos energia hirtelen drágulása Magyarország utolsó alumíniumkohójának bezárását eredményezte. Az alelnök hangsúlyozta, akkor csupán egy szűkebb kört érintett ez a probléma, ezért bíznak abban, hogy most elérik céljukat.
A BorsodChem vezérigazgatója a várható drágulás kapcsán arról beszélt a brit Financial Timesnak, hogy ezzel veszélybe került egy 220 millió eurós befektetést igénylő új műanyagüzem építése, valamint a vele járó 4000 új munkahely megteremtése is, mivel a várható áremelés miatt gazdaságtalanná válhat a beruházás. Kay Gugler hozzáfűzte: a tervezett létesítményre alapulna egy másik, 1,1 milliárd eurós műanyagüzem építése, ami így szintén nem készülhetne el. Mint mondta, már a jelenlegi helyzetben is 30 százalékkal többet kell fizetniük a villamos energiáért, mint a hasonló németországi társaságoknak. Ez szerinte az ipari fogyasztók előtt megnyílt árampiac fogyatékosságának köszönhető, amelyben továbbra is mindössze három cég – az MVM, az E.ON és az RWE – tartja kezében a teljes áramellátást.
Az ipari fogyasztók díja azért ennyire magas Magyarországon, mert a lakossági fogyasztás egy részét is a vállalatok fizetik meg. Helyzetüket tovább nehezítenék a jövő évi kilátások, amiket a legegyértelműbben Felsmann Balázs, a gazdasági tárca államtitkára fogalmazott meg. Korábban azt mondta, hogy a versenypiaci áram ára a számítások szerint körülbelül 40 százalékkal növekszik jövőre, s mivel addigra nálunk is teljesen felszabadul az energiapiac, „a drágulás nem fog megállni a határon”.
Ugyanakkor a kormánypárti honatyák között is akad olyan, aki ellenzi az árampiac teljes körű liberalizációját. Kapolyi László szocialista képviselőt, az energiaiparban tevékenykedő milliárdost a Hír TV internetes portálja idézi, aki szerint a közüzemi fogyasztók ellátását nem szabad liberalizálni, és az államnak továbbra is szerepet kell vállalnia a piac alakításában. A hírportál azt írja: a politikus hangsúlyozta, hogy az árampiac felszabadítása áremelést jelent, ennek mértéke pedig csak attól függ, milyen szintű lesz a nyitás.