A kettős árulás napja

Mind a forradalom, mind az árulás hagyományának vannak hazánkban követői – mondta lapunknak Balás-Piri László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) alelnöke a holnapi gyásznap, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének alkalmából. Szerinte mindig akadnak Havas Szófiák, akik leleplezik az MSZP igazi arcát.

Joó István
2007. 11. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két külön hagyomány ezerkilencszázötvenhat október 23. és november 4., és sajnos nemcsak az október 23-i forradalom, hanem a november 4-i árulás hagyományának is vannak követői – állapította meg Balás-Piri László, akinek 1957-től két és fél év börtönbüntetést kellett elszenvednie a megtorláskor. A TIB alelnöke megvilágította: kettős árulásról beszélhetünk november 4. kapcsán. A Szovjetunió, amely előzőleg kifejezte készségét, hogy kivonja csapatait Magyarországról, lerohanta az alvó magyar fővárost, megtámadta a felkelőközpontokat, a laktanyákat, és kíméletlenül leverte a szabadságharcot. Ugyanakkor belső árulás is történt: Kádár János, akinek november 1-jén közvetítették azt a rádióbeszédét, amelyben megdicsérte a munkásfiatalokat, hogy élen jártak a forradalomban, azon nyomban hátraarcot csinált, eltűnt a kormányból és Budapestről, elvállalva a gyászos helytartói szerepet. A TIB alelnöke úgy ítélte, „a rendkívül kétszínű Kádár lelkében nagy sötétség és hatalomvágy lehetett, de meg is ijeszthették Moszkvából, hogy a többi »ellenforradalmár« mellett fog lógni, ha nem lesz a kommunizmus megmentője Magyarországon”. Felidézte: Kádárt november 7-én a tököli támaszpontról – ahová feltehetően repülőn vitték az oroszok –, egy orosz tank szállította vissza a fővárosba, hogy aztán abból bújjon elő a Parlament előtt.
A TIB alelnöke arról is szólt, november 4. nemcsak az árulás napja volt, hanem nagy vízválasztó is, „amely után becsületes ember már nem lehetett kommunista, és kommunista nem lehetett becsületes ember”. Ezt arra alapozta, hogy a forradalom és szabadságharc olyan elemi erejű össznemzeti föllángolás volt, amelynek fényénél még az addig idealista baloldaliak előtt nyilvánvalóvá válhatott, hogy mit is akar – teljes egységben – a magyar nemzet. Nos: független, külföldi megszállóktól mentes országot, többpárti rendszerű, szabad, titkos választásokon alapuló kormányzást és valamiféle „lightos kapitalizmust”. Kérdésünkre, hogy az egyik legjelentékenyebb ’56-os civil szervezet vezetőjeként mit szól Tamás Gáspár Miklós filozófus legutóbbi nyilatkozatához, amely szerint „ha október 23-án a jobboldal Horthy-szobrot avat, akkor menjenek oda ők az Árpád-sávos zászlóval, mi megyünk máshova vörös zászlóval”, Balás-Piri azt felelte: TGM olyan szórakoztató figurája a politikai közéletnek, akit nem tud komolyan venni. Szerinte Havas Szófiával is csak annyiban érdemes foglalkozni (az MSZP-s képviselőnő azt hangoztatta: ’56 utcára tóduló nyilaskeresztesekre és pogromokra emlékezteti – a szerk.), hogy „olyasmit mondott ki őszintén, amit sokan gondolnak, éreznek zsigerileg az MSZP-ben”.
Más kérdés Balás-Piri meglátása szerint, hogy Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök tanácsadói kidolgozták, hogyan kebelezhetik be ötvenhatot is. „Ám mindig van egy Havas Szófia, aki leleplezi őket” – észrevételezte.
Ma ötvenhatos szervezetek keresik fel a Kisfogház emlékhelyet, holnap ugyanott többek között Sólyom László köztársasági elnök vesz részt egy 10 órakor kezdődő megemlékezésen. Előzetes hírek szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő is részt vesz azon a koszorúzáson, amely a Hősök terén holnap 19 órakor kezdődik.
Vezércikk a 7. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.