A kommunizmus árnya a titkosszolgálatokon

Az a szándék, miszerint Laborc Sándort a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatójává neveznék ki, azt bizonyítja, hogy a magyar hírszerzés berkein belül semmiféle európai irányba mutató reform nem történt – fogalmaz a Strategic Intelligence Review titkosszolgálati szaklapban megjelent cikkében Alex Standish.

A tekintélyes szakértő úgy véli, a Moszkvában kiképzett hírszerző miatt a NATO-tagországok úgy is dönthetnek, a kényes információkat nem osztják meg Magyarországgal. Alex Standish szerint bár a magyar kormány igyekszik a kinevezéssel kapcsolatos aggodalmakat jelentéktelennek feltüntetni, ennek az aggodalomnak mégis komoly alapja van. „Megkérdőjelezi a döntés bölcsességét, hogy egy olyan embert jelölnek ki erre az érzékeny pozícióra, aki korábbi moszkvai kötődése miatt támadásoknak lehet kitéve. Teszik ezt épp akkor, amikor Oroszország egyre agresszívabb NATO-ellenes kémkedést folytat” – írja Standish. A szerző Gyurcsány Ferencet a Vlagyimir Putyin-féle orosz demokráciamodell „nyílt imádójának” nevezi. – A magyar hírszerzés állandósult krízisben van. Ennek fő oka, hogy a rendszerváltozás előtt a szovjet KGB-vel szoros kapcsolatban állt hírszerzők továbbra is a helyükön vannak, sőt vezető pozícióba helyezik őket – áll a cikkben.
Az Egyesült Államokban tartózkodó Orbán Viktor tegnap szintén szóba hozta a kérdést. A Fidesz elnöke az MTI-nek úgy fogalmazott: 1990 után „azokat a személyes, üzleti kapcsolatokat vagy titkosszolgálati hálózatokat, tehát amelyek valaha az orosz rendszert jelentették, átmentették, hibernálták, és most ezeket kiolvasztják, ennek a része a Laborc-ügy”.