Elveszett örökbefogadottak

Csád fővárosában, N’Djamenában állítják a törvény elé a 103 csádi gyermek Franciaországba szállítását szervező 17 európai és két csádi vádlottat, akiket túszejtéssel és embercsempészettel vádolnak a helyi hatóságok. Az őrizetbe vettek között három francia újságíró is van. Mint ismert, a csádi hatóságok azután tartóztatták le őket, hogy a Zoé Bárkája nevű francia humanitárius szervezet 103, állítólag a szudáni Dárfúrból származó árva gyermeket adoptáltattak volna Európában. A francia szervezetet túszejtéssel és embercsempészettel vádolják, miután a Nemzetközi Vöröskereszt cáfolta, hogy a gyermekek nagy része árva lenne vagy hogy Dárfúrban élt volna. A France 2 francia közszolgálati televíziónak nyilatkozó csádi szülők azt mondták: azért adták oda gyermekeket a franciáknak, mert állításuk szerint a kelet-csádi Abéchében felállított iskolába vitték volna őket. Egy francia házaspár ezzel párhuzamosan feljelentést tett a kereset szerint szektás módszerekkel operáló szervezet ellen. Miután a pár 2400 eurót befizetett az egyesület számlájára, arról értesítették, hogy mégsem került a kiválasztott családok közé, amelyek szudáni gyermekeket fogadhatnak be. Azt állítják, hogy a Zoé Bárkája kezdettől hazudott nekik, és pszichológiai nyomást gyakorolt rájuk, hogy ne csináljanak botrányt. A Le Parisien francia lap szerint a szervezet korábban azt állította, befogadóközpontot akar létrehozni a magukra maradt gyerekek számára.
A botrányt Csád-szerte tiltakozó megmozdulások követték. A tömeg a rabszolga-kereskedelemre utaló felkiáltásokkal ítélte el a Nyugatot, a botrány miatt pedig Idriss Déby, Csád elnöke is hasonló húrokat pengetett, amikor azt állította, a gyermekek pedofilok áldozataiként kerültek volna.
Az elnök előtt most kiváló manőverezési lehetőség nyílik abban az egyébként nagyon szűk mozgástérben, amely Franciaország és a távozását követelő ellenzéke között húzódik. Nem valószínű, hogy Déby kockáztatja Párizs és N’Djamena jó szövetségesi viszonyát. Az elnök ugyanis Párizs oltalmazó égisze alatt hajtotta végre 1990-es államcsínyét, és azóta is szüksége van a Csádba vezényelt francia haderőre, amely nélkül aligha tarthatná kordában az országot szabdaló polgárháborút. Célja valószínűleg csak az, hogy a sanyarú emberi jogi helyzet miatt régóta aggályaikat hangoztató jogvédő szervezetek szavahihetőségét állítsa pellengérre.