„Kisebbségek történelmi települése”

Bár a csaknem húsz éven átívelő alkotmányos mulasztás tényével mindenki tisztában van, a kisebbségi képviselet ügyén dolgozó közjogi munkacsoportnak mégsem sikerül egyezségre jutnia még a törvénymódosítás egyes elemei kapcsán sem. Megoldásként felmerült a sokat vitatott névjegyzék kényes kérdéskörének segítésére a kisebbségi képviselet és a „kisebbségek történelmi települése” fogalom összekapcsolása is.

Fél éve kezdte meg működését a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága mellett tevékenykedő munkacsoport. Munkájukban részt vesz az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőiből alakult kisebbségi kerekasztal és a kisebbségi ombudsman, Kállai Ernő is.
A parlamenti képviselet elemeiről, a kedvezményes mandátum visszaállíthatóságáról, az átalakult kisebbségi önkormányzat típusáról és számos egyéb kérdésről eddig nem tudott a munkacsoport megállapodni. Abban viszont már konszenzus mutatkozik, hogy a munkájukat segítő kisebbségi kerekasztal részvevői az Ombudsmani Hivatal képviselettel kapcsolatos javaslatát többségében támogatják. Eszerint választásokkor a kisebbségi választópolgár három voksot adhat le. Ebben az esetben a többes szavazat kiváltása egy új, önálló kisebbségi választójogi rendszert kíván meg. Fontos elemként jelenik meg a választói jegyzék alkalmazása, és a kisebbségi választásokat a parlamentihez képest fél évvel eltolnák. Így lehetővé válna, hogy a kisebbségek egy napon válasszák meg a parlamenti képviselőjüket és a kisebbségi önkormányzat tagjait.
A másik ombudsmani javaslat szerint a névjegyzékbe vett választópolgárnak kellene eldöntenie, hogy a területi pártlistára vagy a kisebbségi listára adja-e le szavazatát. Tehát kérdéses még, hogy a kisebbségi névjegyzéken szereplő választópolgár a többségi választópolgárhoz képest eggyel több vokssal élhet-e vagy ugyanannyival. Ha kettővel, akkor a területi lista szavazatának fejében voksolhat a kisebbségi parlamenti listára.
A szabályozással szemben az Ombudsmani Hivatal hármas követelményt támaszt. Eszerint a törvénynek reális esélyt kell biztosítania mind a 13 kisebbségnek a mandátumszerzésre. A kisebbségi közösségnek kell megválasztania a parlamenti képviselőket úgy, hogy közben meghatározott kedvezményeket vesz igénybe. Az így megválasztott országgyűlési képviselőket azonos jogok illessék meg. Ehhez a hivatal egyetlen megszorítást rendel: a képviselők csak a kisebbségi pártok frakciójához csatlakozhassanak. Kényes kérdésnek számít a kisebbséghez tartozás követelményeinek pontos meghatározása is. Ezért vetődhetett fel megoldási alternatívaként az a lehetőség, hogy a „kisebbségek történelmi települése” fogalom köré telepítenék a kisebbségi névjegyzék kérdéskörét. A „kisebbségek történelmi települése” fogalom új elemként jelent meg. Lényege, hogy listáznák a településeket aszerint, hogy van-e a településen kisebbségi infrastruktúra, oktatási, kulturális intézmény, civil szervezet vagy kisebbségi önkormányzat, illetve figyelembe vennék a népszámlálási adatokat is.
A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága mellett működő közjogi munkacsoport feladata a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldása, a 2006-ban átgondolatlanul módosított kisebbségi törvény teljes körű hiányosságainak orvoslása, illetve az önkormányzatiság jogi szerepének tisztázása.