Az ukrán vezetésen belüli mozgások mögött nem egyszerű elszámoltatásról, hanem belső erőviszonyok újrarendezéséről van szó, mutatott rá Seremet Sándor. A szakértő szerint az Egyesült Államok részéről növekvő antikorrupciós nyomás is szerepet játszhat a látványos ügyekben, de a cél elsősorban az, hogy Kijev megtartsa washingtoni partnereinek bizalmát.
Ukrajnában rendszerszintű a korrupció
Olekszij Csernyisov, Ukrajna miniszterelnök-helyettese ellen a közelmúltban indult korrupciós vizsgálat, de az eset nem elszigetelt jelenség. A szakértő szerint az ukrán politikai elit legfelsőbb köreiben is jelen van a korrupció, és az ezt érintő ügyek sokszor nem valódi elszámoltatási szándékból indulnak, hanem politikai vagy hatalmi megfontolások mentén.
Ukrajnában a korrupció rendszerszintű, így a felső körökben lévő politikusok az esetek többségében részt is vesznek benne. A korrupcióellenes harcok és aktív fellépések, amelyeket bizonyos időközönként látni lehet, gyakran inkább a nyomásgyakorlás eszközei. Ukrajnában működnek korrupcióellenes intézmények, és ezek indítanak is nyomozásokat, tartanak házkutatásokat, az ügyek többsége azonban nem jut el a vádemelésig vagy a büntetésig. A politikai leszámolás erős kifejezés lenne ebben az esetben, mivel Csernyisov Zelenszkij közvetlen környezetéhez tartozik. Inkább az erőviszonyok átrendezéséről lehet szó
– mondta. A szakértő arra is emlékeztetett, hogy Csernyisov ügyét nem most, hanem még 2023-ban indították el. A Biden-adminisztráció idején a korrupcióellenes intézmények nagyrészt Washingtonnal működtek együtt, és az Egyesült Államok figyelmét sem kerülte el, hogy a háború alatt „a korrupció magas szinteket öltött”. Seremet Sándor szerint ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy időnként a Zelenszkij környezetéhez tartozó szereplők ellen is jelzésértékű eljárás indul. Hozzátette:
Ez most is szerepet játszhat, mivel az ukrajnai korrupcióról ismét többet beszélnek. Nem kizárt azonban, hogy Jermak hagyhatta, hogy az eljárás folytatódjon.
Budanov veszélyt jelent Jermak hatalmi törekvéseire
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője az utóbbi években több alkalommal került célkeresztbe, noha háborús teljesítménye és ismert sikerei miatt az egyik legismertebb és legnépszerűbb vezetővé vált. A közvélemény-kutatások szerint Zsaluzsnij és Zelenszkij után Budanov a harmadik legnépszerűbb politikai szereplő Ukrajnában. Seremet Sándor szerint azonban a népszerűségnél is fontosabb, hogy Budanov pozíciójánál fogva közvetlen kapcsolatokat ápol a nyugati szövetségesekkel, és ezzel kilóg az ukrán elnöki hivatal szigorúan centralizált struktúrájából:
Budanov egy fontos szereplő a háborúban. A nevéhez több sikeres akció is fűződik. Népszerűsége ehhez is köthető. Másrészt pozíciójából fakadóan önálló kommunikációs csatornái vannak Ukrajna nyugati partnereivel, ezért személye Andrij Jermak számára kockázatos, mivel az elmúlt időszakban nagymértékben koncentrálta a hatalmat a kezében.
A szakértő rámutatott, hogy Budanov viszonylagos függetlensége és kiszámíthatatlan viselkedése nem illeszkedik abba a struktúrába, amelyet Jermak az elnök környezetében kialakított, és amely egyre inkább a személyi lojalitáson és információs ellenőrzésen alapul.
Budanov viszonylag önállóan és sokak szerint kiszámíthatatlanul viselkedik, ami nem fér bele Jermak gondosan felépített rendszerébe. A háborús viszonyok és az ukrán–amerikai kapcsolatok bizonytalansága miatt több hatalmi központ működése kedvezőtlen az elnöki hivatal számára
– fogalmazott a szakértő.
Zsaluzsnij londoni küldetése mögött elővigyázatosság is állhat
Valerij Zsaluzsnij, az ukrán hadsereg korábbi vezérkari főnöke 2024-ben diplomáciai szolgálatba került Londonban, ami sokak szerint nem előléptetés, hanem politikai száműzetés. Az értelmezések szerint Zelenszkij köreiből azért távolították el, mert a népszerűsége meghaladta az elnökét, és esetleges politikai alternatívát jelenthetett volna a háborús időkben. Seremet Sándor szerint ez a narratíva valóban széles körben elterjedt, de a háttér összetettebb:
Valóban ez az egyik legnépszerűbb narratíva. Ennél azonban valamivel árnyaltabb a kép. 2023 végén sok spekuláció volt azzal kapcsolatban, hogy lesznek-e választások 2024-ben, és Zsaluzsnij népszerűségét magasra mérték. Zsaluzsnij sem akkor, sem most nem mutatott politikai ambíciókat, viszont szintén 2023 végén merültek fel a korrupciós ügyek, amelyekbe Zelenszkij környezete is be volt vonva.
A szakértő szerint az elnöki hivatalban valószínűleg úgy értelmezték Zsaluzsnij külső kapcsolati hálóját, hogy az túlzott mozgásteret biztosíthat számára egy válsághelyzet esetén.
Az elnöki hivatalban úgy vélhették, hogy Zsaluzsnij, aki mind Londonban, mind Washingtonban jó pozíciókkal rendelkezett, alternatívaként léphet fel abban az esetben, ha Ukrajnában a szponzorok és fő partnerek döntenének arról, hogy a hatalmat át kellene rendezni.
Ugyanakkor Seremet Sándor hangsúlyozta, hogy mindez nem több feltételezésnél, hiszen Zsaluzsnij semmiféle aktív politikai ambíciót nem mutatott. A szakértő emlékeztetett arra is, hogy Ukrajnában nagy hagyománya van a belpolitikai viszályoknak.
Sabunin esete válasz lehet a kormányközeli korrupciót érő bírálatokra
Vitalij Sabunin, a legismertebb ukrán antikorrupciós aktivisták egyike, jelenleg katonai szolgálat alóli kibúvás gyanújával áll eljárás alatt, noha dokumentáltan 2022 óta fegyveres szolgálatot teljesít. A vádemelés sokak szerint politikai indíttatású, és Seremet Sándor szerint sem független attól a konfliktustól, amely a kormányzati korrupció és annak bírálói között feszül. A szakértő felidézte, hogy Sabunin a Holosz párt közelében működik, amelyet elsősorban az amerikai Demokrata Párthoz köthető szervezetek és alapítványok támogattak, és amely korábban Petro Porosenko köreihez is kötődött. A korrupcióellenes aktivista szorosan együttműködött a NABU-val, az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökséggel:
Sabunin a Korrupcióellenállási Központ alapítója, és pártját, a Holoszt, alapvetően a Demokrata Párthoz köthető alapítványok finanszírozták, és az egykori elnök, Petro Porosenko támogató körébe tartozott. Maga Sabunin a NABU-hoz is csatlakozott, amely az elmúlt években szintén jó kapcsolatban volt az amerikai demokrata struktúrákkal.
Seremet Sándor szerint Sabunin és holdudvara – beleértve civil aktivistákat és médiumokat – rendszeresen bírálta a Zelenszkij-adminisztráció legbefolyásosabb szereplőit, köztük Andrij Jermakot is, akivel szemben Nyugatról is elindult egyfajta kampány. A USAID támogatásaiból működő egyes civil szervezetek is csatlakoztak ehhez a kritikai hullámhoz, így a Sabunin elleni eljárás politikai válaszlépésként is értelmezhető. A szakértő szerint nem véletlen, hogy Sabunin pártja már az ügy kirobbanásakor politikai nyomásgyakorlásról beszélt, és az eljárást nem a jogállami elvek, hanem a politikai célok szolgálatába állított eszköznek tekinti.
