Lezsák Sándor (Fidesz) parlamenti alelnök az átadóünnepségen a hazáról úgy szólt, mint amely reményei szerint mindinkább Mindszenty Magyarországa lesz. Lapunknak a Mindszenty-érem egyik új tulajdonosa, Kozma Imre atya elmondta, a Szigetközben nevelkedett, ahová annak idején olyan papokat száműztek, akik az 1948-ban bebörtönzött és 1956-ban kiszabadított Mindszenty József hercegprímás híveinek számítottak. Kozma Imrének már első őrhelyén – 1963–65 között káplán volt Dorogon – nagyon kritikusan nézték a tevékenységét, mivel fél év alatt meghússzorozódott a templomba járók száma. A lelkipásztor büszke arra, hogy ő volt az első budapesti plébános – 1977-től –, aki nem számított békepapnak. A Mindszenty Alapítvány 1990-ben Kozma Imrét kérte meg, hogy a hercegprímás hamvainak hazaszállításával kapcsolatos eseményeket szervezze meg. Tervei szerint a bíboros fő életállomásainak helyszínén, Szombathelyen, Győrben, Zalaegerszegen, Budapesten és Esztergomban egyaránt ünnepség lett volna Mindszenty hamvainak odaérkezésekor, de – amint Imre atya megjegyezte – „Paskai László akkori esztergomi érsek úgy gondolta, hogy ne így történjék.”
A Mindszenty Alapítvány 2004 óta kiosztott másik emlékérmét Tunyogi Csapó Gábor hazatelepült emigráns író kapta, aki a kezdetektől az 1956-os magyar emigráció lapja, a Nemzetőr munkatársa volt. Az eredeti – bécsi, majd müncheni szerkesztésű – Nemzetőr évtizedekig öt nyelven jelent meg, hogy a nagyvilág közvéleményét is tájékoztassa a magyar ’56 ügyéről. Tunyogi Csapó Gábor lapunknak elmondta: részt vett a forradalom és szabadságharc szegedi eseményeiben, november 4. után fő szervezője volt a röpcédulaosztásoknak. Odakint a hetvenes évek elején ő szervezte Mindszenty kölni, esseni és bonni látogatását.
Így hurcolják el a férfiakat Zelenszkij Ukrajnájában
