Schengen igazolja ’56-ot

Az Európai Parlament megszavazta Magyarország és másik nyolc uniós tagállam csatlakozását a schengeni övezethez, így december 21-től megszűnhet a belső határellenőrzés egyebek között a ma-gyar–szlovák, a magyar–osztrák és a magyar–szlovén határon.

Ezzel most újabb feltétel teljesült ahhoz, hogy Magyarországgal együtt összesen kilenc uniós tagország (Ciprus kivételével a 2004-ben csatlakozottak, tehát Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Málta) csatlakozhasson az immár 3,6 millió négyzetkilométeresre bővülő schengeni övezethez, írta az MTI.
Lapunk megkeresésére Gál Kinga magyar néppárti képviselő úgy fogalmazott, a csatlakozás a schengeni övezethez „az 1956-os hősök és mártírok igazolása”, hiszen nemzedékek küzdöttek a szabadságért, az átjárható határokért. Rámutatott, hogy az újonnan csatlakozott EU-tagországok lakói most fogják megtapasztalni először a nyugati társaik számára már régóta természetes szabadságot. Gál Kinga egyúttal leszögezte, a lelkesedés idején is szükség van a schengeni határokon kívül eső magyarok érdekeinek védelmére, így például a lehető leggyorsabban a rendszer részévé kell válnia Romániának is. „Nem szabad, hogy a határ vasfüggöny legyen a magyarok között” – figyelmeztetett Gál Kinga.
Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a nem EU-tagországokban élő magyarok helyzetére is. A kárpátaljai és délvidéki magyarok számára Gál Kinga szerint a kettős állampolgárság megadása lenne kézenfekvő. A politikus közölte, a schengeni rendszer kiterjesztésének vitájában Franco Frattini, az unió bel- és igazságügyi biztosa jelezte, ismeri a magyarok problémáját.