Ujjlenyomat

György Zsombor
2007. 11. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy izgalmas nyomozás – főként, ha gyilkossági ügyben zajlik – sokak fantáziáját megmozgatja, ezt bizonyítja a detektívregények, bűnügyi filmek hosszú évtizedek óta tartó töretlen népszerűsége. Több mint százhúsz év távlatából is izgalmas például a Tiszaeszlárról eltűnt szolgálólány, Solymosi Eszter titokzatos ügye, amelyről Arnold Zweig Rituális gyilkosság Magyarországon címmel színdarabot írt, Georg Wilhelm Pabst filmet készített (A per), az eljárás hátteréről és visszásságairól pedig – híres hétórás védőbeszédét követően – Eötvös Károly, valamint Krúdy Gyula is könyvben számolt be. A szabolcsi rémtörténet mellett megannyi hírhedt bűneset és nyomozás kapott helyet Jörg von Uthmann nemrég megjelent könyvében, az Orient expresszen történt gyilkosságtól a Hasfelmetsző Jack személye körüli találgatásokig.
A szerző a gyilkosságokról írva sajátos művészetet emleget, pontosabban úgy véli, mindannyian hajlamosak vagyunk arra, hogy a bűncselekményekre egyfajta műalkotásként tekintsünk, persze, csak ha egyik oldalról sem vagyunk érintettek bennük. Ezen megállapítása talán túlzás, tény azonban, hogy a téma ábrázolása mélyen megérintette a kultúrát, az irodalmon át a festészetig és a filmig. A száznyolcvan oldalas könyv ugyanakkor nem csupán a művészet tárgyaként szemléli a gyilkosságokat, hanem rendszeresen átevez a történelem és a tudomány vizeire, eljutva a kínvallatás ősi módszereinek leírásától a legmodernebb DNS-elemzésekig, a „genetikai ujjlenyomat-vizsgálat” koráig. A Párizsban élő író izgalmas bepillantást nyújt a hírhedt gyilkosok és ismert detektívek valós vagy fiktív történeteibe, amelyek szinte filmként peregnek előttünk olvasás közben. Nem tudományos céllal, a teljesség igényével készült enciklopédiáról van szó, ezt előszavában a szerző is bevallja, aki vázlatnak nevezi írását. Ebből fakadóan kisebb-nagyobb pontatlanságok is előfordulhatnak, a bécsi Ringtheaterben 1881-ben pusztított tűz például nem legalább hatszáz, hanem pontosan 386 áldozatot követelt. Ám a könyv leginkább könnyed novellafüzérre emlékeztet, így hajlamosak is vagyunk igényes olvasmányként, nem pedig a későbbiekben elsőrendű hivatkozási alapul szolgáló forrásként gondolni rá. Előnye továbbá, hogy a szerző nem kíván sokkolni, szenzációvadász módon tocsogni a vérben, bizonyítva, hogy a legdurvább esetekről is lehet elegánsan, visszafogott hangnemben fogalmazni. Hátborzongató témákról szól a könyv, olvasása után mégsem lesznek álmatlan éjszakáink.
(Jörg von Uthmann: Gyilkosok és detektívek – A gyilkosságok rövid kultúrtörténete. Corvina Kiadó, Budapest, 2007. Ára: 3500 forint.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.