Schmidt Éva üzen a Nyugat felé tekingető, keleti testvéreit, gyökereit feledő magyarságnak a Sámán ösvényen című nyitófilmben. A kutató mentalitású, mágikus énjükre nem eléggé fogékony tudósoknak a hanti öregektől hallottak alapján beszél a világ jövőjéről. A Sámán üzenet című alkotás egy mai történeten keresztül mutatja be a mítosz születését. A záró, Medvetor című filmben a tudós arról beszél, hogy az obi-ugoroknál a medveelv hogyan képezi le a személyiség tudattalan régióit. Újabb filmek is készülnek a Schmidt Évával felvett nyersanyagból, a tervezett hat részből kettőben a kutató a huszonegyedik század születőben levő mítoszairól beszél. Mint a filmben mondja, az új Európa egyik mítosza a lelőtt harcos története lesz. Olyan archetípus jelenik meg ebben a figurában, amelyben eggyé válik a szakrális gyökereire még emlékező keleti harcos és a nyugati szabadsághős alakja.
A kis népek születő mítoszáról a tudós egy másik készülő filmben beszél, amelynek a címe: A zsákba varrt testvér története. A mese arról szól, hogy az egyik testvér kiegyezik a megszálló hatalommal, a fivérét pedig előbb megszégyeníti, aztán zsákba varrja, s a folyó mélyére veti. Az utolsó pillanatban azután mégis kihúzza a vízből, kiszabadítja a zsákból, és együtt végeznek minden közös ellenséggel. Így szól a magyarokat Szent István óta kísértő, napjainkra, de még a keleti testvérnépekre is könnyedén vonatkoztatható történet, amely a mítosz szerint megnyugtató véget is érhet valamikor, talán még ebben a században. Az új filmeket még a hatvanadik évforduló előtt mutatják be több helyszínen.
Bóka János
Bóka János: Magyar Péter és a Tisza Párt programját Brüsszelben írják
