Keresetet nyújtott be Sebők László feleségével együtt, az asszony azonban augusztusban az azbesztózis miatti tüdődaganatban meghalt. A házaspár ügyvédje, Kozma Péter szerint a magyar államot, végső soron a Pénzügyminisztériumot terheli a felelősség. Lapunknak elmondta: januárban jelezte a kártérítési igényt az ÁPV Zrt.-nek, de a vagyonkezelő elutasította a beadványt, ahogy a Pénzügyminisztérium is.
Tudomásunkra jutott, hogy egy 1989-ben keletkezett szindikátusi szerződés, amelyet a Pénzügyminisztérium jóváhagyott, a nyergesújfalui Eternit Kft.-t, vagyis a jelenlegi utódcéget nevezi meg illetékesként kártérítési ügyekben.
*
A Pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatos nyilatkozatában nem tagadta a szerződés létét, csupán azt állította: „a szindikátusi szerződést tartalmazó iratok nem állnak rendelkezésre”. Both Zoltán, az Eternit Kft. jelenlegi ügyvezetője megkeresésünkre jelezte, nem hallott olyan szerződésről, amely az Eternit Kft.-t jelöli meg felelősként. Közölte, az egykori cég egyetlen vezetője sincs már az üzemben, a régi iratok sincsenek meg.
Világszerte hatalmas összegeket fizetnek a károsultaknak azok a vállalatok, amelyek azbeszttartalmú termékekkel foglalkoztak. A Financial Times úgy tudja, a közelmúltban csak az Egyesült Államokban kétszázezer egyéni keresetet nyújtottak be olyan cégek ellen, mint a General Electric, a Ford Motor Company, a Royal Dutch Shell és az Ericsson. A lap számítása szerint Amerikában az azbesztbotrány 200–275 milliárd dollárba kerül. Európában ez az összeg 32–80 milliárd dollárra növekedhet. (Az azbesztügyről szóló részletes riportunk a lap szombati Magazin mellékletében lesz olvasható.)
origo.hu
Azahriah megsértette a fideszeseket – Menczer Tamás keményen visszaszólt
