Csak stílust vált Varsó diplomáciája

Nem a célok, a stratégiai irányok, hanem csak a stílus változik a lengyel külpolitikában – mondta lapunknak Jerzy Marek Nowakowski, a Lengyel Nyílt Egyetem keleti kutatásokkal foglalkozó intézetének igazgatója, a Polgári Platform (PO) külpolitikai tanácsadója, a legfontosabb változásként megjegyezve, hogy a gondolkodás fő keretévé az Európai Unió válik.

Lengyelország érdekei mellett a Polgári Platform is határozottan kiáll, az előző kormány politikájával szemben azonban sokkal nagyobb hangsúlyt helyez a hogyan kérdésére. Katonai retorikával, folyamatos konfliktusokon keresztül nem lehet hatékonyan védeni a lengyel érdekeket. Előbbre visz, ha ezt a folyamatos párbeszéden, adott esetben kompromisszumokon keresztül tesszük – emeli ki Nowakowski. Nem kell rögtön a tárgyalások elején a másik oldalra rávágni az ajtót. Ehelyett demonstrálni kell a készséget a megegyezésre, aztán eldönteni, milyen úton juthatunk el odáig, s megtárgyalni a vitás pontokat. A külpolitikai elemző kiemeli, hogy e megközelítés nemcsak Varsó és Brüsszel, hanem Varsó és Berlin, valamint Varsó és Moszkva kapcsolataira nézve is érvényes.
Donald Tusk miniszterelnök az elmúlt hetekben mindhárom fővárosnak pozitív üzeneteket küldött. Az Európai Bizottság elnökének elmagyarázta a lengyel álláspontot, kilátásba helyezve, hogy kormánya a későbbiekben visszatérhet az európai polgárok alapvető jogait öszszefoglaló charta kérdéséhez. Angela Merkellel tárgyalva szintén nyitottságát hangoztatta a párbeszédre, konkrét javaslatokat megfogalmazva a második világháború okozta sebek Lengyelország számára is elfogadható orvosolására, valamint az energiaviták megoldására. Varsó Moszkvának is megtette az első gesztust azzal, hogy nem blokkolja tovább Oroszország csatlakozását az OECD-hez, s egy nyilatkozatában a kormányfő nem zárta ki az orosz–EU tárgyalásokat akadályozó vétó feloldását sem. Ennek nyomán kerülhetett sor a lengyel húsokra hirdetett orosz embargó feloldására, s a kölcsönös engedmények nyomán Donald Tusk immár készülhet Vlagyimir Putyinnal folytatandó februári találkozójára. Mint azonban az elemző fogalmazott, a kompromisszumkészség nem jelenti azt, hogy Varsó engedne Ukrajnával, Fehéroroszországgal vagy akár a rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatos álláspontjából.
Irakban jelenleg 900 lengyel katona teljesít szolgálatot Diváníja tartományban. Négy éve még 2600 fő volt a kontingens létszáma. Tusk még a Polgári Platform jelöltjeként azt ígérte, hogy jövő októberig kivonják az összes lengyel katonát Irakból. Mindez azonban korántsem jelenti a lengyel–amerikai viszony gyengülését – hangsúlyozza Nowakowski, megemlítve, hogy Sikorski külügyminiszter ígéretet tett az afganisztáni állomány bővítésére. A külpolitikai elemző utalt arra is, hogy miért kellene további csapatokat állomásoztatni Irakban, ha a lengyel befektetők kiszorultak az újjáépítésből.
Varsó fontosnak tartja a visegrádi együttműködés, a térségbeli kapcsolatok élénkítését, ahogy Nowakowski fogalmaz, revitalizációját. A térség összefogása erősítheti ezen országok Európai Unión belüli fellépésének hatékonyságát is. A szakértő – felvetve egy észak– déli vezeték létjogosultságát, valamint a Mol és a PKN Orlen közös érdekeit – külön kitért az energiapolitika összehangolására, mintegy utalva arra, hogy Lengyelország számára milyen fontos ez a kérdés, amelyben eredményesen csak közösen léphet fel a régió.
A volt és a jelenlegi kormánypárt között nemzetközi kérdésekben határozott ellentét látszik kibontakozni. A szakértő szerint ennek ellenére sem várható, hogy a külpolitikai témák a belpolitikai viták részévé válnak. Egyrészt azért, mert a lényeget tekintve minimális a különbség, másrészt két, a politikai mezőt stabilan uraló jobboldali pártról van szó, így az ellentét nem ideológiai. A helyzet tehát alapvetően más, mint Magyarországon – mosolyog Nowakowski.