Sokáig csak Gyöngyösig épült meg a keleti autópályánk, a fővárosból alig egy órányira volt a Mátra kapuja (konkrétabban a Szőlőskert vendéglő). A közelség ma is fontos érv: egy napra is érdemes kiruccanni Magyarország legmagasabb, egyben a legkisebb területű hegységébe, végigautózni a Mátraháza–Kékestető–Galyatető útvonalat, sétálni egy jót a mindig friss levegőn, letenni a kocsit és felgyalogolni az Ágasvárra vagy túrázni egyet Parád környékén. Azután valaki hazavezet. Nyugodtan választhatjuk a tömegközlekedést is, a buszjáratok behálózzák az egész hegységet.
A hegyvidék gyümölcsei
Ezúttal a Mátra déli lábánál húzódó, Árpád-kori településeket összekötő öreg országúton járunk. Kiinduló pontunk Gyöngyös, az 1334 óta mezővárosi rangú település piactere. Az Alföld északi pereme gyümölcs-, zöldségtermesztőinek, valamint a hegyvidék gazdálkodóinak és gyűjtögetőinek köszönhetően itt minden évszakban színpompás és ízes a kínálat. Ilyenkor, késő ősszel kapni a télálló almákat, körtéket, az új évre is eltehető csemege szőlőfürtöket (amint mustot is), továbbá ínycsiklandó falusi lekvárokat barackból, birsből, erdei málnából, szederből, kökényből, csipkebogyóból, és üstben, lassú tűzön sűrűre főzött szilvából. Kapható házi aszalt gyümölcs, magashegyi virág- és fenyőméz, héjas és tisztított dió, mandula, mogyoró. No és persze a különböző erdei gombák – kései galambgomba, rizike, fenyőpereszke, laskagomba –, mind pecsétes hatósági papírral és egyáltalán nem mérges árakon. Szárítva, savanyítva is, ecetes, hagymás, fűszeres salátaként eltéve befőttes üvegben, kedves mátrai nénikék ízesen elmesélt receptjeivel körítve.
Olaszrizling parádi vízzel
Nem messzi a piactól Gyöngyös középkori műemlékét, a Báthoriak alapította ferences templomot és rendházat érdemes megnézni, a sétatér északi részén pedig a szépen renovált, szintén gótikus Szent Bertalan-templom szolgál esztétikai élménnyel. A várost a 24-es főúton hagyjuk el, az országutat a Mátrafüredig, illetve Lajosházáig járó kisvasút vágányai kísérik. Mátrafüred Gyöngyöshöz tartozó csinos üdülőtelep, házai az 1930-as években épültek szürke bazalttufából, zsalus ablakokkal, árnyas teraszokkal. Keleti határában, a Benevár-bércen az 1980-as években ásták ki a korai Árpádok idejéből származó vár alapfalait, a régészeti terület ilyenkor is szép kiránduló-célpont. Füreden az évtizedek óta megbízható, retroárakon házias ételeket kínáló Benevár éttermet ajánljuk, egy-egy kancsó kimért olaszrizlinggel és/vagy parádi kénes gyógyvízzel.
A pálosvörösmarti völgyön át érjük el Abasárt. A szőlőjéről és boráról híres község a honfoglaló Aba nemzetség birtokközpontja volt. Aba Sámuel – Szent István király sógora és utódja – bencés apátságot alapított, hívei itt temették el meggyilkolása után. Abasáron kitűnő klímájú, tágas, tufába vájt pincékben pihennek a jó borok, ilyenkor, szüret után érdemes zaklatni őket és vásárolni belőlük. Szintén a fehér borairól, köztük az illatos muskotályáról híres Domoszló. A falu Szent Demeter titulusú templomának tornya XIII. századi. Északi irányba remek túraútvonalak indulnak a Mátra bérceire, helyben tucatnyi vendégház várja a kirándulókat.
A középkorban az Aba nembeli Kompolthy-család volt a környék földesura. A Domoszlóval szomszédos Kisnánán az 1300-as évek derekán épített lovagváruk az ország egyik ritka, Anjou-kori főúri rezidenciája. Négyszögletes, ötemeletes lakótornyában vármúzeum látható. A település szlovák lakossága egy XIX. századi parasztházat rendezett be a török idők után a felvidékről jött telepesek életének bemutatására. Kicsivel keletebbre elérjük a Tarna völgyét. Ez év márciusáig vonat is járt erre, a miskolci fővonalat kötötte össze a Zagyva völgyi vonallal. 120 évi szolgálat után szüntették meg az „új Magyarországról” álmodó likvidálók.
A legrégebbi templom
Verpeléttől (olaszrizling, gótikus templom, falusi kovácsműhely-múzeum) az első falu hegymenetben Tarnaszentmária. Híressége a legrégebbi magyar egyházi műemlék, a falu közepén álló X. századi templom. Szentélye alatt háromkaréjos alaprajzú altemplom tekinthető meg, köveit kaukázusi stílusú faragványok díszítik. Ásató régésze szerint Szent István nagybátyjának, Mihály hercegnek sírkápolnájául készült Géza fejedelem uralkodása idején, a kabar eredetű Abákkal való fontos kapcsolatok ápolására. Páratlan műemléki látnivaló. Azaz- hogy a párját a közelben viszontláthatjuk: Feldebrő Szent Márton- temploma alatt. A szintén az államalapítás korából származó, boltozatos altemplomban Magyarország legrégebbi falfestményeit találjuk. A templom északnyugati sarkánál fellehető kis „borlerakat” révén pedig eljuthatunk a tulajdonos, Gecse István aldebrői pincéjébe, amelynek neve: Hárs. Ez sem véletlen, amint Aldebrő község címerében sem oktalanul szerepel egy hárslevél: a híres debrői hárslevelű hazájában járunk. És ha elfáradtunk, felkereshetjük a közeli Egerszalók gyógyfürdőjét, vagy beszaladhatunk Egerbe. Itt a borongós késő őszön sem egyszerű unatkozni. Amint Gárdonyi Géza írja Göre Gábor bíró szomorú nótájában: Esik a hó! Nincs már virág / Temető az egész világ. / Én is a főd alatt vagyok. / A pincében búslakodok.
