Jövőre folytatódnak a megszorítások. Szigorító intézkedések és a gazdasági növekedés fékezése árán farag le további 520 milliárd forintnyi hiányt a jövő évi költségvetés – állapítja meg a Nézőpont Intézet tegnapi jelentése. A dokumentum szerint 2008-ban tovább folytatódnak a megszorítások. A Vukovich Gabriella, Cséfalvay Zoltán, Gulyás Gergely és Mezei Kristóf által készített anyag hosszan sorolja, mely területeknek milyen szigorítással kell szembesülnie. Az oktatásra fordított összeg GDP-arányosan csökken, a bíróságok nem kapnak elegendő forrást feladataik ellátására, s az idősek bentlakásos ellátását is jelentős elvonások terhelik. A nyugdíjemelés a szakemberek szerint korántsem nyugtathatja meg az időseket, hiszen az élelmiszerek, a lakhatás és az egészségügy költségei a közép-európai átlagnál is erőteljesebben nőnek hazánkban. Az államadósság fullasztó – fogalmaz a jelentés, amely emlékeztet: a személyijövedelemadó-bevételek 80 százalékát kell az adósság kamatterheire fordítani, ekkora kamatkiadás pedig egyetlen közép-európai országot sem sújt.
Az intézet kutatói szerint a fejlesztő állammal szemben táplált remények túlzottak, hiszen a költségvetés adatai azt mutatják: az unió segítségével jövőre a GDP 3,1 százalékának megfelelő fejlesztés jöhet létre, mindemellett azonban a GDP 1,5 százalékára rúg a befizetésünk. Az értékelés tegnapi bemutatóján Cséfalvay Zoltán közgazdász arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági növekedés alacsony üteme veszélyes lehet, a hiány ugyanis tartósan beragadhat a GDP 4 százaléka körül, ami újabb megszorításokat eredményezhet. A közgazdász szerint az adórendszer egyszerűsítésére és lényegi átalakítására lenne szükség, ám ez 2011 előtt nagy valószínűséggel nem történik meg, ami értékes évek elvesztegetését jelenti.
A költségvetés volt a központi témája annak a tegnap esti vitának is, amelyen Veres János pénzügyminiszter és Varga Mihály, a Fidesz alelnöke – a Corvinus Egyetem Tárcatükör nevű rendezvényén – ütköztette álláspontjait. Veres a következő három év legfontosabb feladatainak a konvergenciaprogram megvalósítását, a gazdaság kifehérítését és a stabil gazdálkodás megteremtését nevezte. Pozitívumként értékelte, hogy 2009-től az adóterhelés csökkenésnek indul.
Ezzel szemben Varga Mihály arra emlékeztetett, hogy a konvergenciaprogram szerint 2010-ig nem lesz adócsökkentés. Az Orbán-kormány pénzügyminisztere aggályosnak nevezte, hogy a költségvetés konszolidációja főként az adóemelések segítségével valósul meg. Az ellenzéki politikus az egyik legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a magyar gazdaság lehetséges fejlődési üteme 3 százalékra csökkenhet le, ami távolról sem lesz elegendő az ország felzárkózásához.

Nagymama filléres trükkje: ettől burjánzik a muskátli egész nyáron