Az uniós tagállamokban évente 17 ezer tonna ipari aromát használnak fel az élelmiszerekhez, és az adalék anyagok miatt hiányos lehet a táplálkozásunk, sőt akár súlyos betegségek kialakulását is előidézhetik – állította a Magyar Televízió egyik műsorában Benda Judit, A leves nem hazudik című könyv fordítója.
Henter Izabella, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára viszont úgy látja, részben alaptalan aggodalmak is társulnak az adalék anyagok kérdésköréhez. A gyártóknak termékeik előállításakor azok minőségére is garanciát kell vállalniuk, nem áll érdekükben kétes eredetű anyagokkal dúsítani az élelmiszereket – vélekedett a szakember. Szerinte az árukínálatot nagyban befolyásolja a fogyasztói magatartás átalakulása, mi magunk provokáljuk ki a mesterséges dúsítást. Egyre több félkész, gyorsan megfőzhető terméket veszünk, és elvárjuk, hogy az élelmiszerek tökéletesek, tartósak, élénk színűek, a gyümölcsök nagyok és fényesek legyenek. A rendkívüli méreteket viszont csak mesterséges tápoldatokkal és permetszerekkel, a tükörfényt viaszfélékkel, azt pedig, hogy több ezer kilométeren át frissek maradjanak, tartósítószerekkel érik el a forgalmazók. A legfontosabb az arányok megtartása, és hogy tudjuk, mire, hogyan reagál a szervezetünk. A dietetikus azt tanácsolta, lehetőleg ne válaszszunk olyan terméket, amelynek címkéjén négynél több E-adalék szerepel.
Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) szakértője közölte, a gyártók tisztában vannak a fogyasztói ellenállás erősödésével, ezért gyakran nem az E-számmal jelölik az adott kémiai összetevőt, hanem kiírják annak teljes nevét. Így viszont nehezebb azonosítani például az allergén szereket. A fogyasztóvédő úgy tudja, hamarosan születik egy új uniós rendelet az adalék anyagokról, miután felülvizsgálják hatásaikat. Ezt a legújabb kutatási eredmények is szükségessé teszik. Kimutatták például, hogy gyermekeknél hiperaktivitást idézhet elő, ha sok olyan élelmiszert esznek, amely egy bizonyos színezéket és tartósítószert együttesen tartalmaz. Az uniónak előbb-utóbb az úgynevezett transzzsírsavak mennyiségi szabályozását is el kell végeznie, mert ezek is hordoznak veszélyeket. Ilyen zsírsavak vannak például a gyorséttermekben használt zsiradék, de a kakaós tejbevonó masszából készült, gyakran csokoládéként árult édességek is jócskán tartalmazza. Az OFE a Mivel etetnek minket? című kiadványában igyekszik helyretenni az adalék anyagok körül kialakult tévhiteket. A hazánkban engedélyezett E-összetevőket funkciójuk szerinti csoportosításban a magyar élelmiszerkönyv tartalmazza.
Menczer Tamás: Az ukrán sajtó tele van Magyar Péter dicséretével
