Hazánkban a nyomozati szervek nem elég hatékonyak, a bíróságok felkészültsége néha hiányos, ezért a korrupció kockázata alacsony a Transparency International (TI) Magyarország-tanulmánya szerint. Az egyébként már ősszel ismertté vált, hogy államunk közepesen korruptnak minősül a nemzetközi szervezet korrupcióérzékelési indexén. A 39. helyet foglalja el Magyarország a 179-es listán, Botswana és Ciprus előz meg bennünket, de közvetlenül magunk mögé utasítottuk a térségből Csehországot. (Ausztria a 15., Szlovénia a 27.)
Alexa Noémi, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója a Korrupciós kockázatok Magyarországon című tanulmány megállapításait ismertetve elmondta: a jogszabályi környezet – a párt- és kampányfinanszírozás, valamint a közbeszerzés kivételével – nagyjából megfelelő, problémák inkább a végrehajtással vannak. A közigazgatásban mind központi, mind helyi szinten túl nagy a politikai befolyás. A nyomozati szervek nem elég hatékonyak, a bíróságok felkészültsége néha hiányos, ezért a korrupció kockázata alacsony. Az antikorrupciós intézkedések nem szakmai, hanem politikai alapon, ad hoc születnek. A tanulmány szerint problémát jelent az is, hogy a politikai elitnek nem érdeke a korrupció megfékezése. A bűnüldöző szervezeteken (rendőrség, VPOP) belül magas a korrupció. Ami a társadalmi kontrollt illeti: a média a tanulmány szerint nagyon erős politikai befolyás alatt áll, hiányzik az oknyomozó újságírók megfelelő védelme; a civil szervezetek erősödtek, de a szektor nem átlátható, s nem vonják be eléggé a törvényalkotási folyamatba.
Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője a tanulmány bemutatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági korrupció egyben a versenyképesség gátja is. Rávilágított: a korrupciót nem csak a hazai cégek esetében kell vizsgálni, mert a tőkeerős, nagy nemzetközi vállalatok képesek a helyi kultúrához igazodni, s olyan eszközökkel élni, amelyekkel saját országukban nemigen mernének.
origo.hu
Szexre kényszerítették drogért cserébe a fiatal lányt
