Látlelet a kormány sikertelenségéről

Mintha a jelenlegi kormányzat mindig olyan helyen keresné a megoldást, ahol sosem találhatja meg a kitörési pontot – összegezhető a Kelet-közép-európai látleletek című e heti konferencia előadásainak tanulsága. A Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézete és a hódmezővásárhelyi Emlékpont tanácskozásán Martonyi Jánostól Bod Péter Ákosig és Varga Mihályig egyetértettek abban a felszólalók, hogy sürgős szemléletváltásra van szükség a gazdaságpolitikai és külügyi irányításban.

Martonyi János, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke a mai országirányítás jellemzésére egy székely vicc tanulságait ajánlotta a hallgatóság figyelmébe a Károli Gáspár Református Egyetemen. A szekérre felkéredzkedő utazó mindig azt a választ kapja a kérdésére, hogy nincs messze Csíkszereda. Sokadszorra azonban a kocsis bővebben válaszol: most már nagyon messze van. Valahogy ilyen kocsishoz hasonlít a mai kabinet, a különbség annyi, hogy még válaszra sem méltatja a társadalmat.
Bod Péter Ákos szerint egy jó szakember kis túlzással két nap alatt össze tud állítani egy jó programot. A határozott szándékot, a célokat, az irányt kell egyértelművé tenni, vagyis a hozzáálláson szükséges változtatni. A volt jegybankelnök elmondta: a Fidesz nemrégiben bemutatott Erős Magyarország programjának közgazdasági része elnyerte a tetszését. Az egykori miniszter attól tart, hogy a kádári időkben bevált közérzetjavító intézkedésekkel próbálja biztosítani a túlélését a mai koalíció. Szerinte univerzális gyógyírként, saját érdemükként fogják majd beállítani az uniós pénzeket. Az emberekkel ezért meg kell értetni, hogy ezeket az összegeket nem a kormány adományozza, hanem járnak.
A leszakadás veszélyeit ecsetelte Varga Mihály is. Szerinte ördögi körbe hajszolta a magyar gazdaságot a jelenlegi kurzus, s mindennél többet elárul, hogy a saját maguk által összehozott konvergenciaprogramot sem képesek tartani. Márpedig ha az eurót a következő évtized közepéig sem tudjuk bevezetni, még komolyabb gondokkal kell szembenéznünk. Az árfolyam-stabilitás megteremtése, az alacsonyabb reálkamatok és az átváltási költségek eltűnése az a vonzó perspektíva, amivel az euróra való áttérés után számolhatunk. Van esély azonban a kilábalásra, ha a hasonló egyensúlyvesztési válságot átélő, ám azon fényesen túljutó Svédország, Hollandia és Finnország példáját követjük. Ez pedig az, ha nem adóemeléssel, hanem kiadáscsökkentéssel számoljuk föl a krónikus deficitet.
Kun Miklós egyetemi tanár, a házigazda intézet vezetője arra emlékeztetett: nem a külső hatalmakon, illetve a multikon múlik minden, hanem saját magunkon.
Oroszországban nem választás volt, csupán szavazás – nyomatékosította Gereben Ágnes, aki Putyin új korszakát elemezte. Hartyáni Jaroszlava ukrán történész az ukrajnai választások kapcsán annyit mondott: náluk az oroszok nem is a spájzban, de már a szobákban vannak. S hogy hol vannak az amerikaiak? Szemerkényi Réka külpolitikai szakértő szerint újszerű elem az Egyesült Államok elnökválasztása előtt, hogy szinte mindegy számunkra, ki lesz a Fehér Ház lakója. A szövetségesek felé ugyanis sokkal együttműködőbben viseltetik az amerikai vezetés – megszívlelve a tanulságokat.
Martonyi János szerint Magyarországnak viszont azzal a politizálással kell szakítania, amely Gyurcsány Ferenc rögtönzéseire épül. Ez a vonalvezetés lényegében megszüntette a szakmailag megalapozott külügyi irányítást, s mindent az adott szituációtól, illetve tárgyalópartnertől tesz függővé. A sikertelenségük ezért törvényszerű, hisz akik nem mondanak igazat itthon, azoknak ma már a nemzetközi diplomáciában sincsen hitelük.